Nyaralás, mint a kiváltság - a magyarok kétharmada nem jut el nyaralni idén
A 2025-ös nyár sem hoz felhőtlen kikapcsolódást a legtöbb magyar számára: egy friss közvélemény-kutatás szerint tízből hatan egyáltalán nem tudnak nyaralni menni idén sem. Az utazási lehetőségeket erősen befolyásolja az életkor, az iskolai végzettség és a politikai hovatartozás is.
A 2025-ös nyár sem hoz felhőtlen kikapcsolódást a legtöbb magyar számára: egy friss közvélemény-kutatás szerint tízből hatan egyáltalán nem tudnak nyaralni menni idén sem. Az utazási lehetőségeket erősen befolyásolja az életkor, az iskolai végzettség és a politikai hovatartozás is.
A Publicus Intézet friss reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság 66 százaléka idén sem belföldre, sem külföldre nem jut el nyaralni. A kutatás 1001 fő megkérdezésével készült, és jól látható belőle: a nyaralás egyre inkább kiváltságnak számít, amit elsősorban a fiatalabbak és a magasabban iskolázottak engedhetnek meg maguknak.
A 18–29 éves korosztályban még 42 százalék tervez valamilyen nyári kikapcsolódást, ám a 60 év felettieknél ez az arány már csak 20 százalék. Hasonló a tendencia az iskolai végzettség terén: a diplomások több mint fele, 56 százaléka nyaral, míg az érettségizetteknél ez az arány 35 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig csupán minden ötödik ember engedhet meg magának ilyen luxust.
Akik mégis útra kelnek, jellemzően hazai úti célt választanak. A nyaralók 44 százaléka belföldön marad, 33 százalék külföldre utazik, míg 22 százalék azok aránya, akik mindkét lehetőséggel élnek. A pártszimpátia is árnyalja a képet: a kormánypárti szavazók elsősorban belföldön nyaralnak, míg az ellenzéki Tisza-pártiak körében többen választják a külföldi úti célokat.
Az utazások időtartama sem túl hosszú. A nyaralók fele legfeljebb egy hétre megy el pihenni. Tízből négyen egy hetet meghaladó időtartamra utaznak, és csupán 10 százalék azok aránya, akik mindössze 1–3 napra mozdulnak ki.
A közlekedési módot tekintve messze az autó a legnépszerűbb – az utazók 80 százaléka így indul útnak. A repülőgépet 18 százalék választja.
A pénzügyi háttér sokaknál komoly terhet jelent. A legtöbben – 35 százalék – 100 és 250 ezer forint közötti összeget költenek fejenként egy nyaralásra. Az utazni vágyók többsége kizárólag spórolás árán tudja csak előteremteni ezt az összeget, de csaknem 20 százalékuknak már komoly anyagi megszorításokkal jár az utazás megszervezése.
