Ott is drágultak az ingatlanok, ahol több a lakatlan lakás

A lakatlan ingatlanok számának és arányának növekedése Magyarországon európai viszonylatban is elképesztő lakásár-emelkedéssel társult az elmúlt bő tíz évben. 2011 és 2022 között évente átlagosan közel 9 ezerrel nőtt az üres lakások száma, így 2022-ben már 572 ezer lakatlan ingatlant regisztrált a KSH.

Az üres lakások aránya 11 százalékról 12-re nőtt ebben az időszakban, az ingatlanárak pedig két és félszeresükre emelkedtek 2015 és 2022 között. A lakatlan ingatlanok meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el az országban a Választási Földrajz kimutatása szerint. A nagyvárosok és főleg Budapest környezetében viszonylag ritkábban fordulnak elő, míg a jelentősebb városokon belül és a nyaralóövezetekben gyakoribbak – írja a G7 portál.

A piaci logika szerint ahol több az üres lakás, ott a jelentősebb kínálat miatt alacsonyabbak lehetnek az árak. Ez azokra a legalább ötezer fős településekre igaz, amelyek nem turisztikai célpontok, megyeszékhelyek vagy fővárosi kerületek. Itt igaz, hogy ahol drágábbak a lakások, ott ritkábbak a lakatlan ingatlanok.

A jelentősebb városokat és a nyaralóövezetetek településeit nézve azonban merőben más összefüggés van az üres lakások és az árak között.

Ezeken a településeken a befektetők, a lakásukat rövidtávon vagy illegálisan bérbeadó, vagy nyaralóként fenntartó tulajdonosok nagyobb számú jelenléte miatt az üres lakások nagyobb aránya magasabb árakkal jár együtt.

Az V. kerületben az átlagos négyzetméterár mellett a lakatlan lakások aránya is kiemelkedő volt 2022-ben. A lakás értékének növekedése mellett kisebb probléma, ha éppen nincs kiadva, a halogatást erősítheti az albérletek általános drágulása is, hiszen drágábban lehet majd kiadni később az ingatlant.