Fleck Zoltán védelmére kelt az Oktatói Hálózat

Nyilatkozatban állt ki Fleck Zoltán mellett az Oktatói Hálózat, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón arról beszélt: a jogszociológusnak nem szabadna tovább tanítania az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A felsőoktatási oktatókat és kutatókat tömörítő autonóm szervezet szerint egy ilyen kijelentés a politikai hatalom durva beavatkozása az egyetemi autonómiába. Úgy vélik, hogy annak, ki taníthat az ország első számú egyetemén, világos tudományos és etikai kritériumai vannak, de ettől függetlenül bárki élhet magánvéleménnyel.

A vita gyökere egy június 25-i Tisza-szigeti előadás, ahol a jogszociológus Fleck Zoltán felvetette: mi történne, ha a köztársasági elnök nem a választáson győztes legnagyobb parlamenti párt frakcióját bízná meg kormányalakítással. Bár jogilag ez lehetséges, szerinte a választók nem hagynák annyiban. Az Oktatói Hálózat szerint ez puszta feltételezés volt, és Fleck Zoltán az ellenállás lehetőségét a demokrácia védelmével összefüggésben említette.

Az ügyet először Bayer Zsolt kommentálta igencsak élesen, felszólítva az ELTE-t Fleck Zoltán azonnali eltávolítására az oktatói állásából. Az egyetem ekkor még jelezte: a professzor csupán magánvéleményét mondta el, nem az intézmény képviseletében szólalt meg. A Kulturális és Innovációs Minisztérium reakciója után azonban az ELTE közleményben határolódott el minden olyan nyilatkozattól, amely „zsarolást vagy fenyegetést javasol politikai eszközként” – még magánvélemény formájában is.

Az Oktatói Hálózat számára most kérdéses, hogy „a lojalitás e kinyilvánításából nem következik-e, hogy a hatalom nem is nagyon titkolt retorziós kívánságait is teljesítheti az intézmény.”

A Népszavának ma adott interjújában Fleck Zoltán visszautasította, hogy erőszakra buzdított volna. Kifejtette: nem fizikai erőszakról, hanem jogállami keretek közötti politikai nyomásgyakorlásról beszélt. Szerinte az autokratikus rendszerek hajlamosak erőszaknak minősíteni a puszta kritikát is. 

A „zsarolás” kifejezést politikai értelemben használta, vagyis a köztársasági elnöknek e szerint figyelembe kell vennie a választói akaratot. 

A választások utáni helyzetről úgy nyilatkozott: kétharmados győzelem esetén könnyebb a jogszabályi változtatás, de feles többségnél nagyobb ellenállással kell számolni – azonban mindkét esetben csakis jogállami eszközökkel operálva.

Fotó: YouTube / KlikkTV