Egyházi fenntartásba kerülhetnek a gyermekvédelmi intézmények?
Lapértesülések szerint az állam azt tervezi, hogy az egyházaknak adja át azokat a gyerekvédelmi intézményeket, amelyek még állami fenntartásban vannak. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ugyan cáfolta a hírt, de a Belügyminisztérium nem.

Lapértesülések szerint az állam azt tervezi, hogy az egyházaknak adja át azokat a gyerekvédelmi intézményeket, amelyek még állami fenntartásban vannak. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) ugyan cáfolta a hírt, de a Belügyminisztérium nem.
Az állam azt tervezi, hogy egyházi fenntartóknak adja majd át a még állami fenntartásban lévő gyermekvédelmi intézményeket – értesült a Népszava. A lap szerint a Belügyminisztérium jövő keddre berendelte a gyermekvédelmi központok igazgatóit, ami már az átvétel részét képezi, és néhány igazgatónak pedig állítólag fotókat is kell vinnie a saját maga által felügyelt intézményről.
A Népszava ezt az értesülést több, gyermekvédelemben dolgozó forrásból szerezte meg. A cikk szerint már egy sorrend is született azzal kapcsolatban, hogy melyik intézménytől milyen sorrendben szabaduljon meg az állam. A lap úgy tudja: minderre azért van szükség, mert a kormány minden felelősséget le akar tenni az egyre nagyobb gondokat okozó gyermekvédelmi szektorban. Ezért a jövőben sem fenntartó, sem munkáltató nem akar lenni.
Így a minden konkrétum nélkül, 2026-ra tett béremelés sem őket terhelné már, hiszen a dolgozók így nem közalkalmazottak lennének. A lap szerint negyedéve már történt hasonló lépés és kísérlet az átadásra, akkor azonban még nem sikerült megállapodni az egyházi fenntartókkal, többek között az épületek elhanyagolt állapota, és a súlyos forráshiány miatt. A Belügyminisztérium nem cáfolta a lap értesülését.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) tévesnek minősítette a hírt. Azt felelték a kérdésre:
„A Főigazgatóság vezetősége a korábbi gyakorlatának megfelelően rendszeresen tart fenntartói értekezleteket a szociális és gyermekvédelmi intézményvezetők részére, személyes vagy online megbeszélések keretében. Jelen megbeszélésre a Főigazgatóság épületében kerül sor, az előzetesen megjelölt időpontban”.
Az egyházak 2021-ben kezdtek szerepet vállalni a gyermekvédelemben, a nevelőszülői hálózatok fenntartói szerkezete alakult át először, 2022 végére 91 százalékuk egyházi jogállású szervezethez került, 22 fenntartó közül csak 3 van, ami nem közvetlen egyházi kötődésű szervezet. Fülöp Attila, gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár már 2021-ben is az egyházak szerepét méltatta, akkor azt mondta, nem szabad a gyermekvédelmet állami monopóliumként értelmezni, mert nagyon nagy értéke van az egyházi tapasztalatnak.
Esetükben ez nem jogszabályokon vagy kötelezettségeken alapuló feladatellátás, hanem természetes feladat és misszió. Ezeknek a gyermekeknek arra van szükségük, hogy megtapasztalják a közösséghez tartozás élményét, kapcsolatot és bizalmat építsenek az életükben. Ebben fontos az egyházak partnersége.
Hiába a tüntetés és az újabb botrányok, eddig nem javult a helyzet
A legújabb gyermekvédelmi botrány szeptember elején robbant ki, amikor Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi igazgatója arról beszélt egy Válasz Online-nak adott interjúban, hogy politikusok orgiáira szállították a gyerekeket. Mint az ismert, a Szőlő utcai intézmény egykori vezetőjét, Juhász Péter Pált májusban tartóztatták le, többek között emberkereskedelem és kényszermunka miatt. Kuslits szerint régóta lehetett tudni, hogy milyen ügyekben érintett a férfi, és hogy „nagyon magas körökből védik”.
Augusztusban pedig a szolnoki gyermekvédelmi intézményről derült ki, hogy bántalmazzák az ott élő gyerekeket, amelyről a Kontroll számolt be elsőként. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, de egyelőre bűncselekménnyel nem gyanúsítottak meg senkit.
Fotó: YouTube / ATV