Kaotikus időközi választásokra készülnek Tiszaburán

Tiszaburán rendkívüli választást tartanak vasárnap, miután a korábbi képviselő-testület alig kilenc hónap után feloszlott. Hetvenen indulnak a polgármesteri és képviselői helyekért, miközben a roma érdekképviseletek között éles ellentétek, kölcsönös vádaskodások és szavazatvásárlási gyanúk mérgezik a kampányt.

Feszült hangulatban készülnek az október 5-i időközi önkormányzati választásra Tiszaburán a Telex riportja szerint. A településen alig kilenc hónappal az előző testület felállása után újra urnákhoz járulnak a választók, miután a képviselő-testület feloszlott. A mostani választás rendhagyó abban a tekintetben is, hogy hetvenen indulnak képviselőségért egy listás szavazási rendszerben.

A korábbi testület széthullásának hátterében személyes és politikai konfliktusok álltak. A polgármester, Vavrik Géza szerint a képviselők túlzott igényeket támasztottak, és többen összeférhetetlennek tartották az ő vállalkozói tevékenységét. Az ellenoldal viszont azt állítja, hogy Vavrik nem egyeztetett velük, akadályozta a testület működését, és önkényesen hozott döntéseket. A bizalomhiány végül a testület feloszlásához vezetett.

A mostani választáson három roma szervezet állított polgármesterjelöltet, akik korábban sokszor együtt dolgoztak, ám most egymás ellen indulnak.

• Vavrik Géza az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület (ORFME) jelöltje.
• Fekete Zsigmond a Cigány Közösségek Szövetsége (Cikösz) színeiben indul, amelynek Vavrik korábban maga is tagja volt.
• Varga Sándor a Fiatal Romák Országos Szövetségét (Firosz) képviseli, amely a települést korábban 17 évig irányító politikai közösség.

A politikai törésvonalak mellett személyes ellentétek is mélyítik a feszültséget. A felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy hazugságokat terjesztenek és manipulálják a választókat. Fekete szerint Vavrik „kamujelölteket” indított, hogy megossza a szavazatokat, míg Vavrik azt állítja, lejárató kampány folyik ellene, szórólapokkal és alaptalan vádakkal.

A kölcsönös bizalmatlanságot tovább erősíti, hogy a településen rendre felmerül a szavazatvásárlás gyanúja is, egyes jelöltek szerint pénzért vagy természetbeni juttatásért próbálják befolyásolni a választókat.

A helyi közéletben a párthovatartozás is bizonytalan. Több jelölt is azt mondja,

a faluban szinte mindenki „fideszesnek” tartja magát, miközben a különböző roma szervezetek egymást próbálják baloldalisággal vagy ellenzékiséggel vádolni.

A politikai hovatartozás így sokszor inkább eszközzé vált a személyes lojalitás és a helyi hatalmi viszonyok kifejezésére, mintsem valós ideológiai különbségre utalna.