Fékek és ellensúlyok: ismét visszaküldött egy törvényt a parlamentnek az államfő

Baka András köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt. Bár az államfő egyetért a szabályozás céljával, szerinte több ponton is módosításokra lenne szükség, különösen az adatvédelem és az érintettek jogainak biztosítása érdekében.

Újabb törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek Baka András köztársasági elnök. A Sándor-palota pénteki közleménye szerint az államfő a politikusok vagyonosodásának vizsgálatáról szóló jogszabályt kifogásolta, amelyet a parlament november 3-án fogadott el.

Baka András hangsúlyozta, hogy egyetért a törvény alapvető célkitűzéseivel, ugyanakkor szerinte több garanciát is be kellene építeni a szabályozásba. Úgy véli, a politikusok kiemelt hatósági ellenőrzése nem vezethet ahhoz, hogy akár a tisztségük megszűnése után évekkel is folyamatos kockázatelemzés alatt álljanak.

Az államfő szerint az érintettek esetében sem szabad eleve rosszhiszeműséget feltételezni. A politikusoknak ugyanúgy lehetőséget kellene biztosítani a kisebb hibák és hiányosságok önellenőrzés vagy adategyeztetés útján történő rendezésére, ahogyan az más adózók számára is elérhető.

A köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy a vagyonosodás átláthatóságának biztosítása nem járhat együtt az érintettek megbélyegzésével. Emellett az adóhatósági eljárásoknak és az adatszolgáltatási szabályoknak az uniós adatvédelmi követelményeknek is meg kell felelniük.

Különösen aggályosnak tartja, hogy a törvény megfelelő célmeghatározás, időkorlát és adattörlési szabályok nélkül írná elő az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag teljes adatbázisának negyedéves átadását a NAV részére. Baka András szerint az egyes adóhatósági eljárásokhoz nem szükséges valamennyi ingatlantulajdonos adatainak ilyen módon történő továbbítása.

Az államfő úgy látja, hogy a törvény egyes rendelkezései éppen a közbizalom helyreállításával ellentétes hatást válthatnak ki, ha eleve rosszhiszeműnek tekintik a vizsgálat alá vont politikusokat. Ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy az észrevételeit figyelembe véve tárgyalja újra és fogadja el a jogszabályt.

Nem ez az első alkalom, hogy Baka András visszaküld egy törvényt a parlamentnek. Korábban a kötelező orvosi kamarai tagság visszaállításáról szóló jogszabályt is megfontolásra küldte vissza. Emellett nem írta alá az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást sem, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult. Utóbbit szintén november 3-án fogadta el az Országgyűlés.

Mit tartalmaz a politikusok vagyonosodását vizsgáló törvény?

A parlament november 3-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely lényegében visszaállítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban jelentősen korlátozott vagyonosodási vizsgálati rendszerét. A legfontosabb különbség, hogy az új szabályozás alapján elsősorban a politikai vezetők és közvetlen hozzátartozóik vagyongyarapodását ellenőriznék, míg a magánszemélyek vizsgálatára továbbra is csak a korábban is lehetséges kivételes esetekben kerülhet sor.

A NAV azt vizsgálná, hogy az érintettek vagyona, ingatlanjai, pénze, befektetései és megtakarításai összhangban állnak-e az adózott jövedelmükkel. Amennyiben az ellenőrzés során adókötelezettség elmulasztására utaló kockázatot találnak, adóellenőrzést indíthatnak. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, értesítik a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesznek az illetékes szerveknél.

A jogszabály a nyilvánosság számára is előírna rendszeres tájékoztatást: a NAV-nak havonta, kereshető formában kellene közzétennie a honlapján az elvégzett vizsgálatok számát, a bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentéseket és értesítéseket, valamint az ezek nyomán megindított adóellenőrzések adatait.

A törvény ennél is látványosabb rendelkezése, hogy nyilvánosságra hoznák azoknak a tisztségviselőknek a nevét, akiknél legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanak meg. Az érintettek csak akkor kerülhetnének le a listáról, ha maradéktalanul rendezték a fizetési kötelezettségüket.

A vizsgálat alá vont személyek köre az eredeti javaslathoz képest a parlamenti vita során bővült. A benyújtott tervezet még csak az országgyűlési képviselőkre, a miniszterekre, az államtitkárokra, a közigazgatási államtitkárokra, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a miniszteri biztosokra terjedt volna ki. A törvényalkotási bizottságban a tiszás képviselők javaslatára azonban a miniszterelnököt és az európai parlamenti képviselőket is bevonták.

A szabályozás a politikusok közvetlen hozzátartozóira is vonatkozna. Ide tartoznak a házastársak és az élettársak, valamint a velük közös háztartásban élő szülők, gyermekek és a házastárs gyermekei, beleértve az örökbefogadott és nevelt gyermekeket is.

A korrupcióellenes szakértők korábban előremutatónak nevezték a javaslatot, ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormány túlságosan szűkre szabta a vizsgálható személyek körét és az ellenőrzés időszakát.

Fotó:Facebook/Sándor-palota