Belső vizsgálatot rendelt el az aranykonvoj-ügyben az új legfőbb ügyész

Az új legfőbb ügyész szerint egyedi hibák történtek az aranykonvoj ügyében, nem rendszerszintű problémák. Fejes Péter az ügyészségbe vetett társadalmi bizalom helyreállítását és a munkaerőhiány enyhítését is feladatának tekinti.

Azonnali intézkedésekre van szükség az ügyészség működésében, ezért Fejes Péter nem akar éveket várni az első eredményekre – erről az új legfőbb ügyész péntek reggel beszélt a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Fejes, akit november elején választott meg az Országgyűlés kilenc évre a szervezet élére, többek között az aranykonvoj ügyében elrendelt belső vizsgálatról, az ügyészséget érintő kritikákról és a szervezet munkaerőhiányáról is beszélt.

„Nincs idő első pár évre, azonnali cselekvésre van szükség” – fogalmazott, amikor arról kérdezték, milyen eredményeket szeretne elérni mandátumának első éveiben.

Fejes megválasztása után az ügyészi szervezet nevében bocsánatot kért a társadalomtól. Ezt pénteken azzal indokolta, hogy az ügyészség nem működhet elszigetelten, és bár a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, az intézmény nem lehet sikeres a társadalom bizalma nélkül.

Konkrét ügyeket nem nevezett meg a bocsánatkérés hátterében, azt azonban elárulta, hogy belső vizsgálatot rendelt el az aranykonvoj ügyében. A vizsgálatnak felelőse és szoros határideje is van. Fejes szerint az ügyben egyedi hibák történtek, nem pedig rendszerszintű problémák.

Hozzátette, hogy a legfőbb ügyész feladata nem az egyes büntetőügyek személyes vizsgálata, ugyanakkor több kiemelt jelentőségű ügyet is igyekezett áttekinteni. A konkrét ügyek vizsgálata a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes hatáskörébe tartozik, aki pénteken teszi le az esküjét.

Arra a kérdésre, miért bízzanak az emberek az ügyészségben, ha például az MNB és a Volánbusz ügyében a sajtó már évekkel korábban feltárta a problémákat, az érdemi intézkedések pedig csak a választások után indultak meg, Fejes úgy válaszolt: „Adjanak esélyt a legfőbb ügyésznek”.

Szerinte nem szerencsés, ha egyes ügyek párhuzamosan zajlanak a nyilvánosság előtt és az igazságszolgáltatás berkein belül. A kiszivárgó információkat teljesen kizárni nem lehet, azt azonban megígérte, hogy vezetése alatt a megalapozott gyanút azzal közlik, akit az érint. Hangsúlyozta, hogy a gyanú megállapítása független minden politikai szereplőtől, így a volt és a jelenlegi miniszterelnöktől is.

A folyamatban lévő fegyelmi ügyek nyilvánosság előtti tárgyalását szintén problémásnak nevezte, különösen akkor, ha az egyoldalú információkra épül. Ezzel feltehetően a Fürcht Pál volt főügyész ellen indított fegyelmi eljárásokra utalt, amelyekről Fürcht ügyvédje, Horváth Lóránt rendszeresen beszámol. A jogi képviselővel szemben a héten már előzetes fegyelmi eljárás is indult.

Fejes kategorikusan tagadta, hogy az ügyészség az elmúlt években politikai befolyás alatt állt volna. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a szervezetet folyamatosan érik különböző irányú nyomások, például országgyűlési képviselők kérdésein vagy a társadalom elvárásain keresztül.

Az új legfőbb ügyész a „rend, fegyelem, következetesség, szakmaiság, időszerűség és politikamentesség” elveit szeretné érvényesíteni. Úgy látja, az ügyészségbe vetett bizalom helyreállítása elsősorban azon múlik, hogyan kezelik a kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyeket.

A munkaterhelés ugyanakkor komoly kihívást jelent. Fejes elmondta, hogy csak a Fővárosi Főügyészséghez 148 feljelentés érkezett az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban. Szerinte ekkora ügyforgalom kezeléséhez nincs elegendő kapacitása a szervezetnek, ráadásul számos eljárás már a nyomozati vagy bírósági szakaszban van.

A munkaerőhiányt is jelentős problémának nevezte. Elmondása szerint az ügyészségtől más munkáltatók elszívják a szakembereket, mivel magasabb fizetéseket kínálnak. Ez részben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításával is összefügg, de az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás is további terheket jelent majd: utóbbihoz tíz plusz egy ügyészt kell biztosítaniuk.

A bérek emelésére az ügyészségnek korlátozott lehetősége van, mivel ahhoz törvénymódosításra és költségvetési fedezetre is szükség lenne. Fejes szerint azonban a szervezeten belül megteszik, amit tudnak: a héten például már elrendelte húsz fogalmazói álláshely meghirdetését.

Az NVVH vezetésével már felvették a kapcsolatot, a két szervezet vezetői pedig a jövő héten találkoznak. Fejes Péter szerint a két intézmény céljai azonosak, ezért bízik a konstruktív együttműködésben.

Fotó: YouTube/Kossuth Rádió