Egyáltalán nincs már utánpótlás a tanári pályán, továbbra is maradnak a kényszermegoldások

A Fidesz-kormány ugyan azt állítja, hogy biztosítva van a pedagógus utánpótlás, a számok azonban kicsit mást mutatnak. 2024-ben ugyanis csak kicsit több, mint 1300-an végeztek az ötéves tanárszakon. A szakszervezet már megkongatta a vészharangot, mondván, hogy a tanárhiány miatt a következő években is „áthidaló megoldásokra” lesz szükség.

2024-ben összesen 1325 hallgató végzett az ötéves, osztatlan tanárképzésben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, amit a Népszava kérdésére közöltek. A felvi.hu adatai szerint 2019-ben az általános és a pótfelvételi eljárásban összesen 2042 főt vettek fel az osztatlan tanárképzésbe, a KSH adatai alapján pedig ezeknek az embereknek a 65 százaléka szerezte meg a diplomát öt évvel később. 

Az osztatlan tanárképzést elvégzők száma azonban már a korábbi években sem verdeste az eget: a KSH adatközlése szerint 2023-ban 1657 fő, 2022-ben 1110 fő, 2021-ben 1423 fő, 2020-ban (a nyelvvizsga-mentesítéssel oklevelet szerzők számával együtt) 1245 fő, 2019-ben pedig csak 533 fő szerzett tanári diplomát az ötéves képzést követően.

Bár a kormány az idei egyetemi felvételi eredmények kihirdetése után egyértelműen azt az üzenetet közvetítette, hogy soha nem látott magasságokba ugrott a pedagógusi képzések népszerűsége, az osztatlan tanárképzés esetében nem történt nagy változás, az idei általános és pótfelvételi eljárást követően összesen 2434 főt vettek fel. Megközelítőleg ennyi hallgatót (2378 főt) vettek fel a tanárképzésre 2017-ben is,

öt évvel később, 2022-ben azonban csak a 46,6 százalékuk diplomázott.

A KSH adatai szerint 2025 első negyedévében 6799 volt az üres álláshelyek száma, ez azonban a második negyedévre már 7783-ra emelkedett. A pedagógus szakszervezetek szerint azonban a valós szám ennél sokkal rosszabb lehet. Erre a következtetésre jutott tavaly a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is, amely minimum 16 ezer főre becsülte a pedagógushiányt.

„Az ötéves tanárképzésre jelentkezők és a végzettek száma is döbbenetesen alacsony, ilyen létszám mellett egyáltalán nem lehet utánpótlásról beszélni”

– nyilatkozta a lapnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. Nagy Erzsébet szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy a fiatalok számára nem vonzó a tanári pálya, még a béremelés ellenében sem. Tehát hiába van életpályatörvény, ha nincs valós, értelmezhető életpálya.

Az általános és középiskolákban tanító pedagógusok több mint fele ötven évnél idősebb, a 30 év alatti tanárok pedig csak a 6,7 százalékát teszik ki. A KSH adatai emellett arra is rávilágítottak, hogy a következő öt évben több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Nagy Erzsébet szerint emiatt a következő években is szükség lesz olyan áthidaló megoldásokra, mint például nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása, egyetemi hallgatók alkalmazása óraadóként vagy pedagógiai asszisztensként, illetve a pedagógus végzettséggel nem rendelkezők alkalmazása többek között a természettudományos tantárgyak okítására.