Teljesen átszabná a Fidesz az Alkotmánybíróság működését
Egy hétoldalas, még nem nyilvános törvényjavaslat alapjaiban változtatná meg az Alkotmánybíróság működését, szervezetét és finanszírozását, írja a HVG. A tervezet már kedden az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elé kerülhet, és 2026 januárjától lépne hatályba.
A HVG információi szerint a „Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” című előterjesztés mindössze hét oldalas és tizennégy paragrafusból áll, mégis gyökeres változásokat hozna a taláros testület működésében. A javaslatot a Fidesz nyújtotta be, és várhatóan még az idei, decemberben záruló ülésszakban elfogadná a parlament, hogy a módosítások 2026. január 1-jén életbe léphessenek.
A tervezet szerint az Alkotmánybíróság határozatait a jövőben nem a Magyar Közlönyben, hanem egy külön, „Az Alkotmánybíróság Határozatai” névre keresztelt hivatalos lapban tennék közzé. Ennél azonban jóval mélyebb átalakításról van szó: a Hivatal dolgozói 2026-tól már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel dolgoznának. A változtatás célja a rugalmasabb bérgazdálkodás – a lap szerint így egyedi bérezésre és differenciálásra nyílna lehetőség, vagyis minden dolgozó fizetése külön megállapodás tárgya lenne.
A módosítás eltörölné a jelenlegi illetménytáblát is, amely eddig az Alkotmánybíróság tisztviselőinek fizetési sávjait rögzítette. Az új szerződéseket 2026. január 31-ig kellene megkötni.
A testület költségvetése továbbra is önálló fejezetet képezne a központi büdzsében, és a kormány ezután is változtatás nélkül fogadná el az Alkotmánybíróság javaslatát. Megmaradna az a garancia is, hogy a testület éves költségvetése nem lehet alacsonyabb az előző évinél, viszont újdonságként megjelenne az automatikus illetménynövekedés lehetősége.
A javaslat az Alkotmánybíróság elnökének juttatásait is módosítaná: a leköszönő vagy lemondó elnök a korábbi 6, illetve 3 havi fizetéshez jutna hozzá egyszerűsített szabályok alapján. A testület jelenlegi elnöke Polt Péter, aki idén májusban lett alkotmánybíró, majd júniusban már az intézmény élére került.
A fizetési struktúra is átalakulna: a főtitkár a jövőben az elnöki fizetés 65 százalékát, a főigazgató pedig 55 százalékát kapná, eddig államtitkári, illetve helyettes államtitkári bér illette meg őket.
A törvényjavaslat enyhítené az Alkotmánybíróság üléseinek határozatképességi feltételeit is: ezentúl akkor is határozatképes lehetne a testület, ha sem az elnök, sem az elnökhelyettes nincs jelen, feltéve, hogy ott van az elnök által kijelölt tag.
