Rácz András: az ukrán háború a hidegháború utáni világrend egészéről szól

1956 és Ukrajna - különbségek és hasonlóságok címmel tartott ünnepi beszédet Rácz András az ELTE Eötvös Collegium megemlékezésén. Az Oroszország - szakértő 1999 és 2006 között lakott a szakkollégiumban.

Rácz András négy pontban foglalta össze álláspontját a háborúval kapcsolatban. Első kérdése az volt: Miért harcolnak az ukránok még három és fél év után is? Számításai szerint Ukrajna ötödét szállta meg az ellenség, ugyanez Magyarországon 1956-ban azt jelentette volna, mintha elveszett volna Baranya, Zala, Somogy megye és Vas megyének egy része. Felteszi a kérdést, hogy a hallgatóság mit tett volna ebben az esetben, úgy, hogy a szabad világ mögöttük áll, ellentétben azzal, ami 69 éve történt.

A fegyveres ellenállókról azt mondta, tudják, hogy nem jók az esélyeik, nem maguk, hanem a családjaik és gyerekeik miatt harcolnak.

„Az ellenállás mindig a jövőről, a jobb jövő esélyéről szól. Akkor is, ha szigorúan katonai értelemben egyértelmű is az ellenség fölénye. Az 56-os srácok többsége sem gondolta komolyan, hogy katonailag legyőzhetik a szovjet hadsereget. Mégis fegyvert fogtak” – fogalmazott, és hozzátette, hogy akkor is elérhető a jobb jövő, ha maga az ellenállás vereséggel végződik.

„Bár 1956-ot leverték, a rezsim már sohasem lehetett ugyanaz, mint előtte volt. Bár a függetlenséget nem tudtuk akkor elérni, de azt elérték az 56-os hősök, hogy szabadabban élhettünk, mint bárki más a keleti blokkban” – mondta Rácz, és kiemelte, hogy Ukrajna azért harcol, mert ami marad Ukrajnából, az jobb, élhetőbb ország lesz, mint orosz bábállamként lenne. 

„Azért is harcolnak most az ukránok, mert a harc alternatívája nem a béke. A frontvonal mögött, a megszállt területeken ugyanis nem béke van, hanem szisztematikus, eszelős terror”.

A háború tétjével kapcsolatban úgy látja, ha Oroszország győzni tud, ha normává válik, hogy fegyverrel, büntetlenül el lehet venni területeket más országoktól, az egy anarchikus, tisztán erőszak-alapú világrend előtt nyitná meg a kaput. Szerinte, ha Moszkva legyőzné Ukrajnát, az rövid időn belül elhozná a független Moldova végét is, majd a Nyugat tehetetlenségén felbátorodva Kína is vérszemet kaphatna, egyéb hatalmakról nem is szólva.