Pályakezdő honatya – a legfiatalabb parlamenti képviselő
Berki Ákos, 22 éves, balassagyarmati fiatal. Neve még nem jelent sokat, de potenciál van benne, mint minden pályakezdőben. A különbség közte és kortársai között az, hogy ő a parlamentben ül, a Tisza frakciójában.

Berki Ákos, 22 éves, balassagyarmati fiatal. Neve még nem jelent sokat, de potenciál van benne, mint minden pályakezdőben. A különbség közte és kortársai között az, hogy ő a parlamentben ül, a Tisza frakciójában.Legtöbben arról ismerik, hogy lemondott 25 éven aluliaknak járó adókedvezményéről és hogy csupán egy érettségivel a háta mögött vált honatyává.
Mindössze 22 évesen került be az Országgyűlésbe Berki Ákos, a balassagyarmati fiatal, aki egyetemi tanulmányait még nem fejezte be, de már alkotmánymódosításról is szavazott. Sajátos élethelyzetét jól mutatja, hogy miközben képviselőként komoly felelősséget visel, jogásznak tanul az ELTE-n, és a hagyományos egyetemi évekből is kimarad számára jó néhány élmény. „Előbb módosítottam alkotmányt a szavazatommal, mint hogy lehetettem volna jogi diplomám” – fogalmazott a fiatal politikus, aki szerint a tisztség nem elsősorban hatalmat, hanem felelősséget jelent.
Berki életében a néptánc nemcsak hobbi, hanem meghatározó közösségi élmény is volt. Gyerekkorában a családját a devizahitelválság is érintette, emiatt sokat költöztek, Balassagyarmathoz azonban mindvégig kötődött. A tánc révén rendezvényszervezést tanult, megtapasztalta a közösség erejét, és itt ismerte meg feleségét, Bíbort is. A pár még gyerekként, a Felszállott a páva című műsor kapcsán találkozott, barátságukból később szerelem lett. Bár a parlamenti munka és az egyetem miatt idejük nagy részét Budapesten töltik, Nógrádhoz továbbra is szorosan kötődnek. Berki szerint fontos, hogy az ember ne távolodjon el a gyökereitől: „Nem szabad eltávolodni attól, ahonnan jövünk.”
A fiatal képviselő számára a politikai szerepvállalás egyik legnagyobb kihívása, hogy megőrizze közvetlenségét és önazonosságát. Nem szeretné, ha a tisztsége miatt másként tekintenének rá, és azt sem kedveli, ha formális megszólításokkal teremtenek távolságot közte és mások között. „Én képviselőként nem hatalmat érzek, én inkább csak a felelősséget” – mondta, hozzátéve, hogy olyan emberekkel igyekszik körülvenni magát, akik két lábbal a földön tartják. A parlamenti feladatok mellett a tanulmányait is folytatja, miközben azt sem zárja ki, hogy később más pályán próbálja ki magát. Egyelőre azonban az a célja, hogy a ciklus végén is ugyanaz az ember maradjon, aki a politikai karrierje kezdetén volt.




