A Tisza 39, a Fidesz 32 százalékon áll a választáson résztvevők körében a Forrás szerint

A Forrás Társadalomkutató Intézet friss felmérése szerint a Tisza Párt nemcsak listán vezet, de szavazói körében a szavazatmegosztás is jóval erősebb, ami komoly hatással lehet a választókerületi eredményekre.

Egyre közelebb kerül a 2026-os parlamenti választás kiírása, és ezzel párhuzamosan nő az érdeklődés az erőviszonyokat jelző közvélemény-kutatások iránt. A Forrás Társadalomkutató Intézet elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar választók az elmúlt másfél évtizedben megtanulták: a dupla szavazat miatt a listás és egyéni döntések eltérhetnek egymástól, és a stratégiai voksolás akár döntő tényezővé is válhat.

A válaszadók 59 százaléka van tisztában azzal, hogy két szavazatot adhat le, és közel felük (45%) el is tudja képzelni, hogy más pártot támogasson listán, mint egyéniben. Ugyanennyien azonban elutasítják ezt a lehetőséget. A megosztásra a Fidesz szimpatizánsai kevésbé nyitottak (36%), míg a Tisza táborában már a többség (53%) gondolkodik ilyen stratégiában. A kisebb pártok követői és a bizonytalanok véleménye nagyjából a teljes népesség arányait tükrözi.

A kutatás szerint az egyéni jelöltek népszerűsége továbbra is erősen követi a listás támogatottságot, bár helyi szinten kisebb eltérések is számíthatnak. A két nagy párt szempontjából jelentős kockázat, hogy míg támogatóik többsége már választott jelöltet, addig a Tisza híveinek 15, a Fidesz szavazóinak 8 százaléka még bizonytalan. A pártválasztásban bizonytalanok között pedig az egyéni preferenciák is erősen ingadoznak.

A teljes népességet vizsgálva jelenleg a Tisza Párt 33 százalékon áll, a Fidesz pedig 25 százalékon. A Mi Hazánk 4, a DK 3, az MSZP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3-3 százalékot kapna. A választók 11 százaléka még nem döntött, további 9 százalék nem menne el szavazni, míg ugyanekkora arány nem válaszolt.

A biztos szavazók körében a Tisza előnye tovább nő, 39 százalékon áll, míg a Fidesz 32 százalékot érne el. A Mi Hazánk ebben a körben is átlépné a parlamenti küszöböt, a DK, az MKKP és az MSZP egyaránt 3-4 százalék körül mozog. A bizonytalanok aránya ebben a csoportban is számottevő – 8 százalék nem döntött, 6 százalék pedig nem árulná el választását.

A felmérés vizsgálta a szavazatmegosztási hajlandóság másik oldalát is: a pártok szimpatizánsainak nagy része nyitott arra, hogy egy másik formáció jelöltjét támogassa egyéniben. Ez néhány százaléknyi plusz voksot jelenthet a kisebb pártoknak, akár döntő segítséget is a parlamenti bejutáshoz.

Kiemelten foglalkozott a kutatás a Tisza azon döntésével, hogy olyan körzetekben is egyéni jelöltet állít, ahol 2022-ben már ellenzéki győzelem született. Ezt a választók 47 százaléka támogatja. A kis pártok jelöltállítási terveivel azonban jóval kevesebben értenek egyet: a DK esetében 24 százalék, a Kutyapártnál 28 százalék, az MSZP-nél 25 százalék.

A kérdés, miszerint a kormányváltás érdekében az ellenzéki oldalon kizárólag a Tiszának kellene indulnia, erősen megosztja a közvéleményt. A választók 35 százaléka támogatná azt, hogy a Tisza legyen az egyetlen ellenzéki szereplő, míg 36 százalék szerint a többi párt indulása nem gyengíti a váltás esélyét. A Tisza támogatóinak 84 százaléka áll ki az egypólusú ellenzéki modell mellett, más pártok szavazói azonban alig néhány százalékban értenek egyet ezzel az elképzeléssel.