"Egy élhető demokráciában a romáknak ugyanúgy helyük van, mint bárki másnak"

Szombaton az erzsébetvárosi Romano Kherben tartották meg roma civil szervezetek képviselői az év egyik legfontosabb közéleti találkozóját. A zártkörű beszélgetést és vitát követően pedig bemutatták egy közös roma deklaráció tervezetét, amely a következő évek céljait és feladatait fogalmazza meg.

A résztvevők kinyilvánították, a céljuk nem más, minthogy közösen nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra és minden demokratikus pártra, abban bízva, hogy elköteleződnek a deklarációjuk mellett. Nem titkolt vágyuk a közbeszéd tematizálása, hogy még inkább hangsúlyos téma legyen a romák társadalmi szerepe.

Orsós János pedagógus, a dr. Ámbédkar Technikum vezetője a Kontrollnak adott nyilatkozatában történelmi jelentőségűnek nevezte a mostani összejövetelt, aminek a legnagyobb hozadéka a cigány értelmiség eszmecseréje lehet egy demokrácia-deficites hazában. A deklarációban alapvető jogaikra hívták fel a figyelmet, amelyek a rendszerváltás óta alapvetően sérültek.

„Amennyiben egy élhető demokráciában szeretnénk létezni, abban a romáknak ugyanúgy helyük kell hogy legyen, mint bárki másnak”

- mondta Orsós János, aki szerint 1990 óta a romák politikai érdekképviselete egyáltalán nem valósult meg kívánatos módon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Digitális Polgári Körök országos találkozójának a megrendezése az Arénában annyi pénzbe került, amelyből az ő miskolci iskolájukat húsz évig lehetne üzemeltetni.

Vissza kell állítani a 18 éves korig tartó tankötelezettséget

Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület elnöke szerint a közélet kétpólusúvá vált, ezért a roma civilekre még nagyobb felelősség hárul, hogy megjelenítsék saját érdekeiket a megfelelő formában. A deklaráció elfogadását több hetes munka előzte meg, a szombati találkozón pedig impulzív vitákon keresztül született meg a végső dokumentum. A legfontosabb téma Rácz Béla szerint az oktatás, amelynek területén vissza kellene állítani a 18 éves korig érvényes tankötelezettséget: 

„Minél tovább bent marad egy gyerek az iskolai rendszerben, annál nagyobb az esélye, hogy szakmát szerezzen, amivel később boldogulni tud. Önmagában a 18 éves tankötelezettségi korhatár visszaállítása nem elég, a megfelelő oktatás is kell mellé. Jelen pillanatban 16 éves kor után nincs, ami bent tartsa az oktatás körében a hátrányos helyzetű gyerekeket.”

A lakhatás területén szeretnének határozottan fellépni az államilag intézményesített kirekesztés ellen, amely nemcsak a romákat, hanem a mélyszegénységben élőket is sújtja. A politikai képviselet is rendkívül hangsúlyos a deklarációban, ami nemcsak azért fontos, mert a romáknak helyük van az Országgyűlésben és az önkormányzatokban, hanem az egész államigazgatásban természetesen megfelelő szakmai felkészültséggel. Rácz Béla szerint alapvető probléma, hogy a pártok nem veszik komolyan a roma értelmiséget, holott ez rendkívül fontos volna. Egy kormányváltás után viszont elindulhatna az érdemi párbeszéd. A mostani összejövetel is adhat egy lökést ahhoz, hogy elinduljon a diskurzus és a közös gondolkodás.

„Mindannyian szeretjük a hazánkat, ugyanis mi magyarok is vagyunk, nemcsak cigány emberek. Olyan világban élünk sajnos, hogy mi romák is nagyon messze kerültünk egymástól. A mai összejövetel pont ezt a távolságot számolta fel, hiszen itt úgy tudtunk beszélni egymással, hogy nem kellett feszengeni” - foglalta össze a lényeget Rácz Béla.

Fotó: Kontroll