Jelentős kormányzati befolyást azonosított a magyar médiarendszerben egy nemzetközi jelentés

Az International Press Institute (IPI) és a Media and Journalism Research Center (MJRC) friss jelentése szerint Magyarországon az Európai Unión belül az egyik legszorosabb az állam és a médiarendszer összefonódása. A kutatás a médiaszabályozás, a közszolgálati média és a piaci működés területein is erős politikai befolyást állapított meg.

A Szabad Európa összefoglalójából kiderül, hogy a médiaszabályozó hatóság, az NMHH és a Médiatanácsa a jelentés szerint ugyan formálisan független, de valójában tartósan a Fidesz irányítása alatt működik. A vezetők kilenc évre szóló, átláthatatlan kinevezései és a hatóság döntései rendszerint a kormánypárthoz kötődő médiumokat hozzák helyzetbe. 

A dokumentum továbbá megjegyzi, hogy ugyan 2025 augusztusában bevezetésre került az európai médiaszabadságról szóló törvény (EMFA), de Magyarország nem hajtotta végre a szükséges reform előírásokat, ellenben az EU Bíróságán támadta meg a szabályozást.

A jelentés szerint a közszolgálati média működése egyre inkább állami szócsőre hasonlít: több korábbi és jelenlegi munkatárs beszélt politikai beavatkozásról, az öncenzúra széles körű, és a műsoridő jelentős részét kormánypárti szereplők kapják.

A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy az állami reklámköltés elosztása nem átlátható, és rendszerint a kormánypárti médiát részesíti előnyben, miközben a kritikus szerkesztőségek kevesebb forráshoz jutnak. Mivel az állami és állami tulajdonú vállalatok a teljes reklámköltés mintegy 30 százalékát adják, ez jelentős piaci torzulást okozhat.

A jelentés szerint a médiatulajdon viszonyai továbbra sem átláthatók, mert a hivatalos nyilvántartásokból nem derül ki a tényleges tulajdonosi háttér, miközben az olyan médiakonglomerátumok, mint a KESMA tovább szűkítik a pluralizmust. A kormány több számára kedvező összeolvadást „nemzeti stratégiai jelentőségűvé” nyilvánított, így azok mentesültek a vizsgálat alól.

A szervezetek több területen sürgetnek reformot: a kinevezések depolitizálását, a szabályozói és pénzügyi döntések átláthatóbbá tételét, független ellenőrző mechanizmusok bevezetését, független testület létrehozását a médiapiaci koncentráció értékelésére és felügyeletére, valamint olyan finanszírozási és működési garanciák megteremtését, amelyek biztosítják a közmédia és a médiapiac politikai befolyástól való védettségét.

Fotó: Hír TV/YouTube