A buszgarázsban sem mondták ki Budapest fizetésképtelenségét

Hétfő estére szervezett tüntetés előtt rendkívüli közgyűlést tartott Karácsony Gergely főpolgármester a Kelenföldi autóbuszgarázsban. De hogy jutottunk ide?

Az elmúlt napokban új szintre lépett a kormány és a főváros közötti konfliktus: a kabinet újabb több mint 6 milliárd forintot emelt le Budapest számlájáról, miközben a Kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kormány „meg akarja menteni” a fővárost, ám csak akkor, ha az hivatalosan kijelenti működésképtelenségét. Karácsony Gergely szerint ez az inkasszó jogszerűtlen, mivel az Államkincstárnak nincs jogalapja ilyen módon elvonni pénzt, ráadásul a kormány szerinte több milliárdos tartozást halmozott fel Budapest felé. A főpolgármester figyelmeztetett, ha a kabinet továbbra is megvonja a forrásokat, az már a működési hitelekhez való hozzáférést – és így a közszolgáltatások és bérek kifizetését – is veszélyezteti. Erre válaszul rendkívüli közgyűlést hívott össze hétfőre, méghozzá a kelenföldi buszgarázsba, amelyet szimbolikus helynek nevezett a budapesti közlekedés szempontjából, és tüntetést is meghirdetett a Clark Ádám térről a Karmelitáig.

A TISZA párt budapesti frakciója közleményben utasította vissza, hogy Budapest kimondja saját csődhelyzetét, szerintük ez nem más, mint politikai zsarolás, amely Budapest gazdasági önállóságát és hitelességét rombolja. Álláspontjuk szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város, és nem asszisztálnak ahhoz, hogy a kormány előbb kifossza, majd a hibákért a városvezetést tegye felelőssé, ezért demonstratívan nem vesznek részt a rendkívüli közgyűlésen. Egyúttal felszólították Karácsonyt az előterjesztés visszavonására, és arra, hogy ne legitimálja a kormány által rájuk kényszerített narratívát, amely szerint csak a „csődcímke” fejében járna vissza a jogszerűen járó pénz. A nyilatkozat a budapesti dolgozók és családjaik egzisztenciális biztonságát állította középpontba, és szélesebb önkormányzati összefogást sürgetett a kormányzati nyomásgyakorlás ellen.

Vitézy Dávid közleménye részben átfed Karácsony kritikáival, részben viszont magát Karácsonyt is bírálja. Ő ugyan részt vesz a közgyűlésen, de „ócska és káros politikai színházként” írja le az egész folyamatot. Szerinte a Fidesz azért erőlteti Budapest fizetésképtelenségének kimondását, hogy országos kampányt építhessen köré, Karácsony pedig a kormány kérésének megfelelve hívta össze a közgyűlést, és ezzel besétál a Fidesz narratívájába. Vitézy arra is emlékeztet, hogy ha a kormány valóban segíteni akarna, mindenféle politikai színjáték nélkül is rendezhetné a főváros felé fennálló tartozását. Posztjában külön kitér arra, hogy a DK az olimpiai pályázati előkészületek leállítását javasolja, és Vitézy szerint a jelenlegi helyzet olyan patthelyzetet teremt, amelyben bármely döntés csak tovább mélyíti az ellentéteket. Éppen ezért ők sem vesznek részt a tüntetésben, amelyet Vitézy „ízléstelen Pride 2”-ként ír le, és amely szerinte nem Budapest jövőjéről, hanem a főpolgármester személyes politikai túléléséről szól.

A Fidesz részéről Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi közgyűlési frakcióvezetője, természetesen a kormánypárt narratíváját erősíti, hangsúlyozza, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek ki kell mondania fizetésképtelenségét, ezzel jogalapot képezve a kormány közbelépésére. Szentkirályi nagyon egyszerűen foglalja össze a főváros pénzügyi helyzetét: „Százmilliárdos megtakarításból százmilliárdos adósságot csináltak hat év alatt.” – azt viszont elhallgatja, hogy ez a hiány a többszöri elvonás eredménye.

Különös kelenföldi közgyűlés

A rendkívüli ülésen a szavazás és a hozzászólások kézfeltartással zajlottak a helyszín adottságai miatt. Az egyetlen napirendi pont kapcsán Karácsony Gergely arra hivatkozott, hogy a kormány és a főváros között jogvita van a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módjáról, amely szerinte törvényi alapot nélkülöz, és az elvonások alaptörvény-ellenesek. Karácsony szerint a kormánnyal való tárgyalások elakadtak, és ha nincs együttműködés, olyan helyzet áll elő, amely veszélybe sodorhatja a közszolgáltatások fenntartását. Álláspontja szerint a kormány által felkínált „megoldás” jogilag kivitelezhetetlen és politikailag vállalhatatlan, ezért Budapest bírósághoz fordult.

Elsőként Szentkirályi Alexandra kapott szót, aki Karácsony felszólalását pusztán politikai színjátéknak nevezte, nem pedig a város és 27 ezer dolgozójának védelmét szolgáló erőfeszítésnek. Azt állította, hogy a főváros vezetése – a TISZA képviselőivel együtt – nem átlátható pénzügyi helyzetet teremtett, és módosító javaslattal éltek, amelyben a fizetésképtelenség kimondását követelik, mert szerintük ez szükséges a kormányzati segítséghez. Élesen bírálta a TISZA-frakció távollétét is, mondván a párt „nem vállalja a felelősséget, sunyin elbújik a válaszadás elől”. Ezt Barabás Richárd felvetése követte, aki szerint a kormány jogtalanul vonja el a főváros forrásait, és Budapestet bünteti, nem a városvezetést. Úgy fogalmazott: „Igazságtalan és embertelen, amit a Fidesz-kormány csinál”, ugyanakkor ő is sajnálatosnak tartotta, hogy a TISZA nem jelent meg.

Ezután Déri Tibor (DK) hangsúlyozta: a főváros soha nem volt még ilyen nehéz helyzetben, de nem a hibás gazdálkodás miatt, hanem politikai megtorlásból. Vitézy Dávid ezt követően úgy érvelt, hogy nem látja értelmét az ülés összehívásának, mert nyár óta semmi előrelépés nem történt. Újra felrótta Karácsonynak, hogy a júniusban megszavazott intézkedések nem valósultak meg, és szerinte a mostani közgyűlés is csak politikai díszlet. Emellett kifogásolta, hogy a Fidesz egyszerre hergeli az embereket, majd a fizetésképtelenség kimondását követeli. A vita során a fővárosi pénzügyi helyzet konkrét számai is elhangzottak: jelenleg -6,8 milliárd forint van a város számláján, és további 6,3 milliárd inkasszóra számítanak. Ha a kormány nem rendezi a tartozásait, december végére -33 milliárd forintig zuhanhat a főváros egyenlege. Kiss Ambrus főigazgató hangsúlyozta: a város jelenleg nem fizetésképtelen, de január 2-t követően „be kell zárni a boltot”, ha a trend folytatódik.

A végén ismét Karácsony szólt: elmondása szerint régóta várnak arra, hogy a kormány egyértelmű választ adjon, de még a kabinet tagjai sem tudják, mit jelent az általuk emlegetett együttműködés. Karácsony kijelentette, hogy nem fogja engedni egyes szolgáltatások államosítását, és az este célja éppen az, hogy Budapest ne váljon fizetésképtelenné. Szentkirályi kérdésére, miszerint januártól valóban csőd fenyeget-e, Karácsony úgy reagált: ha a főváros megnyithatja a hitelkeretet, akkor márciusig biztosítható a likviditás, ellenkező esetben a helyzet kiszámíthatatlanná válik. Ezután kisebb adok-kapok jött létre Vitézy és Karácsony között, ahol gyakorlatilag mindkét fél elutasítja a fővárosi szolgáltatások esetleges állami kézbe kerülését.

A határozathozatalt végül 12 igen és 10 tartózkodás mellett fogadták el; fizetésképtelenséget Budapest továbbra sem mondott ki.