Tóka Gábor: A levélszavazást meg kell szüntetni, ahogy van
A levélszavazás azokban az országokban jó dolog, ahol a politikai kultúra és a demokrácia színvonala nem vezet tömeges visszaélésekhez, ám Magyarország nem ilyen – mondta Tóka Gábor szociológus, politológus. A Kéri Kérdi adásának vendégeként a választásokra készülő ország pártrendszeréről, a kampányfinanszírozás aránytalanságairól is beszéltek, valamint hogyan érdemes követni a közvélemény-kutatásokat.
A levélszavazás azokban az országokban jó dolog, ahol a politikai kultúra és a demokrácia színvonala nem vezet tömeges visszaélésekhez, ám Magyarország nem ilyen – mondta Tóka Gábor szociológus, politológus. A Kéri Kérdi adásának vendégeként a választásokra készülő ország pártrendszeréről, a kampányfinanszírozás aránytalanságairól is beszéltek, valamint hogyan érdemes követni a közvélemény-kutatásokat.
Tóka Gábor, a CEU kutatóprofesszora szerint súlyos félreértés, hogy a levélszavazást önmagában a demokrácia kiteljesítésének tekintsük. A politológus hangsúlyozza, nem létezik „önmagában jó” választási technika, csak olyan, amely egy adott politikai kultúrában működik, és olyan, amely nem.
Értelmezése szerint a levélszavazás olyan országokban tud biztonságosan működni, ahol erősek az intézmények, átlátható a kampányfinanszírozás, és társadalmilag elfogadhatatlan bármilyen politikai ellenszolgáltatásért történő szavazás. Ezekben az államokban a választás valódi magánügy, amelybe sem család, sem párt, sem helyi hatalmi háló nem szólhat bele.
„Magyarország nem ilyen” – mondta Tóka.
Véleménye szerint, ha azzal akarnánk orvosolni Magyarországon a külföldre költözött magyarok joghátrányát, hogy mindenkire kiterjesztjük a levélszavazás intézményét, az sokkal inkább új terepet nyitna a nyomásgyakorlás, a befolyásolás és a rendszerszintű manipuláció előtt. Vannak községek, ahol társadalmilag sem egyértelműen elítélt az, ha valaki politikai ellenszolgáltatásért szavaz, vagy mások döntését befolyásolja.
Tóka Gábor ezzel összefüggésben azt is hangsúlyozta: a probléma nem technikai, hanem politikai természetű. Nem az a fő kérdés, hogy borítékban vagy urnában adják le a szavazatot, hanem az, hogy milyen intézményi környezet veszi körül a választást.
A külföldön élő magyarok szavazati jogának megoldását sem a levélszavazásban látja. Álláspontja szerint ellenőrzött, intézményes megoldásokra lenne szükség, amelyek biztosítják a szavazás titkosságát és szabadságát. Úgy véli, hogy a külföldön élő választók esetében sem megkerülhető az a kérdés, hogy a politikai közösséghez való tartozás milyen mértékben függjön az életvitelszerű tartózkodástól.
A szakértő szerint a külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező választópolgárok számára például egy online, digitális azonosítás könnyen orvosolná, hogy ne a legközelebbi nagykövetségre kelljen elzarándokolniuk – több száz, vagy ezer kilométert megtéve –, hogy élhessenek alkotmányos jogukkal.
Mindaddig, amíg a politikai kultúra nem változik tehát – és ez több évtized is lehet – „ a levélszavazást meg kell szüntetni, ahogy van” Tóka Gábor szerint.
A teljes adás megtekinthető a Kontroll Youtube-csatornáján: