Szőlő utca: fél évet vártak a rendőrök a házkutatással

A Szőlő utcai javítóintézet ügyében nemcsak a bántalmazásos videók és a házirendben rögzített szabályokkal ellentétes gyakorlat vet fel súlyos kérdéseket, hanem az is, hogyan és milyen időzítéssel kezelték a hatóságok a lehetséges bizonyítékokat. Az ügyészség szerint a nyomozás elrendelése után a volt igazgató környezetéhez tartozó személy próbálhatott eltüntetni, szexuális bűncselekményekkel összefüggésbe hozható nyomokat, miközben a nyomozók csak több mint fél évvel Juhász Péter Pál letartóztatása után vizsgálták át újra az érintett helyiségeket – ami felveti annak lehetőségét, hogy az eljárás elhúzódása önmagában is teret adhatott a bizonyítékok részbeni eltüntetésére.

Azt már közölték a hatóságok, hogy egy, Juhász Péter Pállal évek óta bizalmi kapcsolatban álló, ügyintézőként dolgozó nő a korábbi igazgató irodájából bútorokat szállított el ismeretlen helyre, még a nyomozás elrendelése után, azzal a céllal, hogy szexuális bűncselekményekkel összefüggésbe hozható nyomokat tüntessen el. Azonban a hvg.hu információi szerint

a nyomozók csak több mint fél évvel Juhász letartóztatása után tértek vissza az irodába újabb nyomokat keresni.

Az ügyészség nem pontosította, mikor történt az elszállítás, és azt sem, milyen konkrét bűncselekményekhez kapcsolódó bizonyítékokról lehet szó, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyiségben és az elvinni szándékozott bútorokon később is számos nyomot rögzítettek a helyszínelők. A szexuális visszaélésekre utaló tanúvallomások jelentős része is csak jóval később, november végén került a hatóságok elé. Az ügyészség eddig nem adott részletes magyarázatot arra, mi indokolta a késedelmet, illetve hogy pontosan milyen bizonyítékok eltüntetésére irányulhatott a feltételezett cselekmény. 

Csoki, pizza, bántalmazás

Az intézet megbízott igazgatójáról, Kovács-Buna Károlyról kikerült bántalmazásos videó után különösen visszatetsző a házirendnek a növendékek jogait taglaló része. Az egyik pont szerint a javítóintézeti növendék „jogosult személyisége és emberi méltósága tiszteletben tartására, a fizikai és lelki erőszakkal szembeni védelemre” – írta a Telex.

A dokumentumban 26 pontban taglalják, mik ütköznek a javítóintézet házirendjébe. Ezek közé tartozik például, ha valaki „elhanyagolja a borotválkozást”, akinek „a személyi higiéniája bírálatra ad okot”, vagy aki „házi feladatát nem készíti el, felkészületlenül megy iskolába”. A házirend nem ír testi fenyítésről mint alkalmazható büntetésről. 

Testi kényszert (megfogást, lefogást, ellökést, elvezetést, önvédelmi fogást) csak akkor lehetett volna alkalmazni bent a fiatalok ellen, ha például bárkinek az életét, testi épségét, a javítóintézet rendjét, biztonságát veszélyeztetik, esetleg meg akarnak szökni az intézetből. Ha a körülmények engedik, még ezekben az esetekben is előzetesen figyelmeztetni kell az érintetteket arra, hogy kényszerítő eszközt fognak velük szemben alkalmazni. Testi kényszert „az ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhat”. 

Nincs azonban helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört. Ennek ellenpontozására érdemes utalni a Kovács-Buna Károlyról készült videóra, amin egy földön fekvő fiatalt rugdos kíméletlenül.

A házirend részletesen taglalja azt is, milyen formái lehetnek a javítóintézetben a jutalmazásnak. Egyéni jutalmazásként szóbeli dicséretet nemcsak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat, viszont oklevelet kizárólag ők. Tárgyjutalmat kizárólag az igazgató adományozhat. A csoportos jutalmazások között viszont ilyen a „technikai eszköz, könyv, ruházat, pizza, torta, édesség”.

Ezt azt jelenti, hogy sütivel, csokival 2025 végéig csak a jelenleg bűnpártolással, többrendbeli bántalmazással és kiskorú veszélyeztetésével gyanúsított Kovács-Buna Károly, korábban pedig az azóta emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel, hamis magánokirat felhasználásával, pénzmosással, közfeladati helyzettel való visszaéléssel és lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsított Juhász Péter Pál jutalmazhatta a Szőlő utcai fiatalokat.

Szintén az ő jogosultsága volt, hogy meghosszabbítja a látogatási időt, vagy külön látogatási lehetőséget engedélyez egyeseknek. Kizárólag az igazgató dönthetett arról, hogy valaki több telefonálási lehetőséget kapjon, valamint a korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedéséről vagy enyhítéséről is.

Az előzmények

Az intézményt 2011 óta vezető Juhász Péter Pált májusban vették őrizetbe. A férfit és Aisah néven ismert párját, az intézmény helyettes biztonsági vezetőjét emberkereskedelem, kényszermunka, valamint közfeladati helyzettel visszaélés állították elő. A gyanú szerint a pár hányattatott sorsú lányokat vett pártfogásába, majd már nagykorúként prostituáltként futtatták őket. Jelentős vagyont foglaltak le tőlük, autókat és ingatlanokat. Juhászt később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították.

Az intézményt távozása óta megbízott igazgatóként Kovács-Buna Károly vezette, egészen a közelmúltig, amikor arra hivatkozva, hogy lejáratókampány indult ellene, hirtelen lemondott. Ezzel azokra a videókra utalt, amelyeket Juhász Péter ellenzéki politikus hozott nyilvánosságra; a tíz évvel ezelőtt készült felvételeken az látható, hogy Kovács-Buna javítóintézetis gyerekeket bántalmaz. A hatóságok múlt hét kedden és szerdán is nagy erőkkel vonultak ki a Szőlő utcai intézményhez, azóta további gyanúsítottakat tartóztattak le. December 10-én a kormányinfón Gulyás Gergely azt közölte, hogy a Szőlő utcai és további négy javítóintézet rendőri felügyelet és irányítás alá kerül.