Titkos felvételek és hatalmi harcok a Szőlő utcában

Az elmúlt napokban a Telexhez eljutott információk és több, név nélkül nyilatkozó forrás beszámolói alapján az rajzolódik ki, hogy a Szőlő utcai javítóintézet vezetői éveken át rendszeresen gyűjthettek egymásról kompromittáló felvételeket és dokumentumokat. Feltételezések szerint ezek közül kerülhettek ki azok a videók is, amelyeket Juhász Péter volt politikus, jelenleg influenszer hozott nyilvánosságra.

Információk szerint azokat a felvételeket, amelyeken Kovács-Buna Károly, az intézmény megbízott igazgatója fizikailag bántalmaz egy rábízott fiatalt, egy korábbi dolgozó szivárogtathatta ki. Őt állítólag Kovács-Buna távolította el az intézményből, ami súlyos konfliktust eredményezett kettejük között.

Több forrás is úgy véli, a nyilvánosságra került videók alapján nehezen elképzelhető, hogy az intézetben ne folyt volna módszeres kompromittáló anyaggyűjtés a munkatársakról. Sokan feltételezik, hogy a már ismert felvételeken túl további hasonló videók is létezhetnek.

Váratlanul került nyilvánosságra a felvétel

December 9-én új fordulatot vett a hosszú hónapokkal ezelőtt kitört Szőlő utcai botrány, amikor Juhász Péter YouTube-csatornáján közzétett egy biztonsági kamerás felvételt. A videón Kovács-Buna Károly brutálisan bánik egy fiatal fiúval, egy másikon pedig nagy erővel belerúg egy földön fekvő gyerekbe.

Kovács-Buna nem sokkal a videók megjelenése előtt lemondott, majd rövid időn belül őrizetbe vették. Az ügyészség szerint bántalmazta a rábízott gyerekeket, illetve bűnpártolóként segített elődjének, Juhász Péter Pálnak abban, hogy két, általa prostitúcióra kényszerített nőt fiktíven foglalkoztasson az intézményben. Kovács-Buna mindezt tagadja, ügyvédje szerint ráadásul nem is a nyilvánosságra hozott, hanem későbbi felvételeket vizsgálnak a hatóságok.

A videók megjelenése után sokan találgatták, honnan származhatnak ezek az anyagok, és ki adhatta át őket Juhásznak. A Telex hat, az intézet működésére és a nyomozásra rálátó forrással beszélt, akik elmondásai alapján állt össze az események lehetséges menete.

Kik férhettek hozzá a felvételekhez?

A Szőlő utcai javítóintézet több pontján működnek biztonsági kamerák, amelyek a nagyobb közösségi tereket folyamatosan rögzítik. Ugyanakkor számos helyiség nem kamerázott, így aki el akarta kerülni a megfigyelést, könnyen találhatott erre alkalmas helyet.

A kamerák felvételei az intézmény rendészeihez kerültek, akik információink szerint körülbelül 30 napig őrizték meg az anyagokat. Ha ez idő alatt belső vizsgálat vagy feljelentés indult, a releváns felvételeket elkülönítették és megőrizték, ellenkező esetben törölték őket.

Juhász Péter influenszer állítása szerint a Kovács-Bunáról készült felvétel 2014-ben készült, amit több, egymástól független forrás is megerősített. Ez azt jelenti, hogy valaki szabálytalan módon több mint tíz éven át megőrizte az anyagot. A tanárok és nevelők nem férhettek hozzá a rendszerhez, kizárólag a rendészek, valamint az igazgató. A felvételek kimentése technikailag nem volt különösebben nehéz, főleg olyan időszakokban, amikor egyedül tartózkodott rendész a megfigyelőhelyiségben.

Több forrás szerint a régi felvételek megőrzésének célja az lehetett, hogy azokkal később nyomást lehessen gyakorolni egyes vezetőkre.

Kovács-Buna eltávolítása és visszatérése

A történet egyik kulcseleme Kovács-Buna korábbi elbocsátása és későbbi visszavétele. Juhász Péter szerint 2014–2015 körül vizsgálat indult ellene, amelynek végén Juhász Péter Pál elbocsátotta. Néhány hónappal később azonban visszatért, ráadásul igazgatóhelyettesként.

Kovács-Buna ezt megerősítette, azzal indokolva visszavételét, hogy „jó munkaerő”. Egyes források azonban azt állítják, az elbocsátás később történt, a távollét hosszabb volt, és abban az időben több rendészt is elküldtek gyerekekkel szembeni erőszak miatt, akiket nem szoktak visszavenni – főleg nem magasabb pozícióba.

Az intézmény dolgozói akkoriban sem értették, hogyan kerülhetett vissza Kovács-Buna. Egyes feltételezések szerint olyan információk birtokában lehetett, amelyekkel nyomást gyakorolhatott az igazgatóra.

Kölcsönös zsarolás a vezetésben?

A források többsége úgy véli, hogy az intézet vezetői kölcsönösen kompromittáló anyagokat gyűjthettek egymásról. Egyikük úgy jellemezte a helyzetet, mint egy zárt hatalmi játszmát, ahol mindenki a saját érdekeit próbálta érvényesíteni, gyakran a többiek rovására.

Kovács-Buna visszatérése után fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert, és Juhász Péter Pál letartóztatása előtt már meghatározó szereplővé vált az intézmény vezetésében. Több forrás szerint régóta ambicionálta az igazgatói posztot.

Az ügyészség azzal vádolja, hogy bűnpártolóként segítette elődje illegális tevékenységét. Ha ez beigazolódik, akkor tudnia kellett a prostitúcióra kényszerített, de papíron az intézetben dolgozó két nő helyzetéről. Bár Kovács-Buna ezt tagadja, több forrás szerint évek óta tisztában lehetett az üggyel, és dokumentumokkal is rendelkezhetett róla.

Eközben Juhász Péter Pál állítólag tisztában volt Kovács-Buna bántalmazási ügyeivel és a róluk készült, rendszerből kimentett felvételekkel.