Statisztika? – A drogügyi kormánybiztos szerint több a kokain ma Magyarországon, mint a fű

Horváth László drogügyi kormánybiztos nemrég a NER égisze alá vont Blikknek adott interjút a kormány drogügyi háborújáról és Delta-program sikereiről.

A lapnak adott interjújában Horváth László többek között arról beszélt: már 1998 óta foglalkozik ezzel a témával, a Fidesz pedig már akkor felvette a harcot a drogliberációval. 

Mint mondta, „korábban a baloldal szervezett Budapesten szimpátiatüntetést a könnyű drogok mellett”, ám Horváth azzal is kénytelen volt szembesülni, „miként jár együtt kéz a kézben a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem, és hogy a drog miatt miként inog meg a közbiztonság”. Bár ezzel azért vitatkoznának a liberalizáció mellett ágálók, mert a legalizációnak épp a bűnözők kiszorítása lenne a lényege. 

Horváth néhány anekdotikus esetet is bedobott: például hogy egy 11. kerületi szórakozóhely mosdójában nyolc fiatal drogot fogyasztott, de egyikük belehalt, ezzel azt mondta: „aki a droggal más gyerekeit öli meg, annak kőkeményen felelnie kell”. Ezután egy furcsa statisztikát is említett: 

mint mondta, felfutóban van a kokainhasználat, amellyel a ’90-es évek végén még csak az elit élt, mára viszont szélesebb körben elterjedt, mint a marihuánafogyasztás. 

Ráadásul a drogügyi biztos szerint „ezek kombinálódnak is”, bár ezt aztán nem fejtegette bővebben. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon használhatják-e a gyógyászatban bármikor is a marihuánát, határozottan úgy felel: szerinte „nincs olyan, hogy a fű csak békéssé tesz és megnyugtat, számos vizsgálat mutatja, hogy a használata mentális és kognitív leépüléssel jár”. 

Bár ezt leginkább csak rákos betegeknek szokták adni fájdalomcsillapítóként. Mindenesetre Horváth szerint nem lehet elfogadni azt az álláspontot, hogy van jó és rossz kábítószer, szerinte „csak kábítószer van”.

Azt is elmondta, hogy a szegregátumokban élő 12-14 évesek szerint drogozni menő, majd azt is megemlítette, komoly károkat okoz, ha „celebek” reklámozzák a drogokat. Állítólag végeztek egy kutatást, hat előadó 13, drogot is említő számának lejátszási adatait nézték meg Spotifyon és Youtube-on, és arra jutottak, a dalok 180 milliós megtekintést értek el, ez pedig nagyon rossz példát mutat a fiataloknak. Ami nem helyes! – teszi hozzá, hiszen „az előadók felelősek azért, hogy milyen üzenetet közvetítenek a rajongóiknak”.

Itt rátért a Delta Programra is, amely során március óta kilencezer eljárást indítottak (kettőt celeb ellen), ami 30 százalékos növekedés egy év alatt. A lefoglalt kábítószer mennyisége pedig meghaladta a 2 tonnát, június 15. óta 1,5 milliárd forint értékű vagyon vontak el a terjesztőktől. Horváth szerint a szülők nem is ismerik a szlenget, és „nem tudják, mit jelent a molly, a szinti, a klaviatúra, a felni és a többi, holott ezek nagyon jól beazonosítható kábítószerek”, ezért társadalmi párbeszéd kellene. 

Arra a kérdésre, hogy régen ezeket a kezdeményezéseket egy drogügyi stratégia fogta össze, kitérően válaszol: „a stratégiák fontosak, de a határozott cselekvést nem pótolják”, hiszen a cél az, hogy „kisöpörjük a drogot az országból”. Mindennek ellenére azonban a kábítószer miatt indított eljárások még mindig meg sem közelítik az alkohol miatt indított rendőrségi eljárásokat.