Több ezer hektárnyi földet kapott Lázár János alapítványa

Karácsony előtt csendes, de annál nagyobb horderejű átalakítás zajlott le a földpiac szabályozásában – írja a Népszava. Egy szenteste benyújtott, váratlan törvénymódosítás lényegében megnyitotta a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt, miközben párhuzamosan jelentős mennyiségű állami föld került át közhasznú alapítványok vagyonkezelésébe. A változások iránya és valódi hatása csak több jogszabály együttes értelmezéséből volt feltárható.

Ennek az „összeolvasásnak” az eredményeként derült ki, hogy a folyamatosan gyarapodó Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) vagyonkezelésébe több mint 1500 állami birtoktest került úgynevezett vagyonjuttatás révén. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021-ben hozták létre, és már indulásakor jelentős állami vagyonelemeket kapott. Vagyonkezelésébe került például a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százaléka és a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog, ami mintegy 8200 hektár termőföld és közel 1500 hektár erdő feletti gazdálkodást tett lehetővé. Az alapítvány létrehozásakor Lázár János hangsúlyozta: „A célunk nem az, hogy privatizáljuk az állami vagyont, így a 10 ezer hektáros mezőhegyesi Ménesbirtokot sem.” Ez a kijelentés most új megvilágításba került a friss jogszabályi változások fényében.

A Népszava információi szerint a most átadott 1500 terület döntő többsége olyan föld, amelyet eddig a hazai büntetés-végrehajtási intézetek használtak. Ezeken a területeken a börtönök – pontosabban a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok – egy hosszú évek alatt felépített modell szerint gazdálkodtak, amely egyszerre szolgálta az intézetek ellátását és az elítéltek foglalkoztatását.

A rabok munkája ezekben a gazdaságokban nem csupán termelési szempontból volt fontos: jelentős szerepet játszott a börtönök élelmiszer-ellátásában, miközben a munkavégzés a visszailleszkedés egyik kulcseleme is volt. A mostani átrendezés tehát nem pusztán földtulajdonosi vagy vagyonkezelési kérdés, hanem egy működő büntetés-végrehajtási és reintegrációs rendszer alapjait is érinti.

A törvénymódosítás értelmében a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány ingyenes, határozatlan idejű vagyonkezelői jogot szerzett ezek felett a nagy kiterjedésű állami földterületek felett. Ez azt jelenti, hogy a földvagyon tartósan kikerül az állam közvetlen rendelkezése alól. Bár jogilag nem tulajdonátruházásról van szó, a kialakított jogi helyzet funkcionálisan sok tekintetben a tulajdonosi pozícióhoz közelít.

A történet itt nem ért véget. Egy másik, salátatörvénybe rejtett módosítás ugyanis tovább bővítette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványok – köztük a Lázár János vezette JNFA – mozgásterét. 

Az új szabály szerint ezek az alapítványok a kezelésükben lévő földeket „harmadik személy használatába adhatják, illetve hasznosítás céljára átengedhetik”.

Ez érdemi fordulat, mivel a korábbi szabályozás ezt kifejezetten tiltotta. A vagyonkezelő nem idegeníthette el a vagyontárgyat, nem terhelhette meg, és harmadik személy részére sem visszterhesen, sem ingyenesen nem adhatta használatba, hasznosítás céljára sem engedhette át. A tilalom feloldásával azonban megnyílt a lehetőség arra, hogy idővel külső szereplők jelenjenek meg az eddig állami, részben börtönök által használt földeken.

Így Lázár János korábbi kijelentései, miszerint nem a privatizáció a cél, formálisan akár igazak is maradhatnak. Ugyanakkor a jogszabályi környezet átalakítása lehetővé teszi, hogy a földek tényleges hasznosítása idővel harmadik felekhez kerüljön, ami már gazdasági értelemben közelíthet a privatizációhoz.

A Népszava megkereste az ügyben érintett állami szerveket. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt jelezte, hogy nem illetékes a kérdésben, a Nemzeti Földügyi Központ, az Agrárminisztérium és maga az alapítvány pedig nem válaszolt a megkeresésekre. Egyedül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától érkezett reakció, amelyben hangsúlyozták: a büntetés-végrehajtás nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv, a vonatkozó jogszabályokat hajtja végre, az Országgyűlés döntéseit pedig nem kommentálja.

Fotó: Facebook/Lázár János