Korrupcióellenes csomag, vagyonvisszaszerzés és nagy állami szerződések átvilágítása jön
Átfogó korrupcióellenes törvénycsomagot, több nagy állami ügylet felülvizsgálatát és jelentős vagyonvisszaszerzési lépéseket jelentett be a kormány. A tájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt, hogy a kabinet célja az uniós források hazahozatalához szükséges jogállamisági feltételek teljesítése, valamint a magyar közélet és az állami gazdálkodás átláthatóbbá tétele.

Átfogó korrupcióellenes törvénycsomagot, több nagy állami ügylet felülvizsgálatát és jelentős vagyonvisszaszerzési lépéseket jelentett be a kormány. A tájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt, hogy a kabinet célja az uniós források hazahozatalához szükséges jogállamisági feltételek teljesítése, valamint a magyar közélet és az állami gazdálkodás átláthatóbbá tétele.
Vitézy szerint a jövő héten az Országgyűlés elé kerülő törvénycsomag több területen is szigorítást hoz majd, például erősödnének az összeférhetetlenségi szabályok, átláthatóbbá tennék az állami támogatások elszámolását, és rendeznék a magántőkealapok, illetve kockázatitőkealap-kezelők végső tulajdonosi hátterének nyilvánosságát is. Vitézy hangsúlyozta továbbá, a kormány szerint közérdek, hogy kiderüljön, kik állnak a magántőkealapok mögött, ez ugyanis eddig az egyik akadálya volt az uniós pénzekhez való hozzáférésnek.
A kormány tervei szerint nagyjából 10 milliárd euró érkezhet a helyreállítási alapból, ehhez azonban a magyar helyreállítási tervet rövid időn belül véglegesíteni kell. Vitézy ezzel kapcsolatban azt mondta, a cél az, hogy az Európai Bizottság, majd az uniós döntéshozó testületek még a nyáron elfogadhassák a tervet, és Magyarország augusztus végéig le tudja hívni, illetve fel tudja használni a forrásokat.
Külön hatásköröket kapna az Integritás Hatóság is, így a kormány javaslata alapján a hatóság bíróság előtt is kikényszeríthetné bizonyos nyomozások folytatását, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél pedig beavatkozhatna, ha visszásságot talál. Ilyen esetben akár két hónapra is kérhetné az eljárás felfüggesztését, amíg lefolytatja a vizsgálatát.
A kabinet emellett teljes körűen átvilágítaná a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházási döntéseit. A vizsgálat kiterjedne a közbeszerzésekre, valamint arra is, ki és milyen indokkal döntött arról, hogy a magyar kivitelező cég amerikai dollárban kapja a kifizetéseket. Vitézy azt is jelezte, kezdeményezni fogják, hogy a beruházás dokumentumai nyilvánosan megismerhetők legyenek.
A kormány egyik legjelentősebb lépése a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét érinti. Vitézy ma megerősítette, azt javasolják, hogy az ezekbe kiszervezett vagyon kerüljön vissza az állami vagyon körébe, az érintett intézmények pedig ismét állami fenntartásba kerüljenek. A miniszter szerint ez egyszerre szolgálja az uniós feltételek teljesítését és a magyar közérdeket.
Több korábbi kormányzati döntés felülvizsgálata is napirendre kerül. A külügyminiszter azonnali hatállyal megkezdi a Covid-járvány idején vásárolt lélegeztetőgépek beszerzési szerződéseinek vizsgálatát. A kormány szerint nem világos, mi indokolta a csaknem 300 milliárd forintos kiadást.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy vizsgálják a Honvédelmi Minisztérium korábbi vezetésének ügyeit, és más minisztériumok átvilágítása is zajlik. A kormány ígérete szerint az eredményekről rendszeresen tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
A vendégmunkások szabályozásán is változtat a kormány, így péntektől a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból nem érkezhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások Magyarországra. A kormány szerint a korábbi rendszer átláthatatlan volt, mivel 24 különböző jogcímen lehetett külföldiként munkát vállalni az országban. A jelenleg Magyarországon tartózkodó vendégmunkások pontos számáról ugyanakkor egyelőre nem tudtak adatot közölni.
Az oktatásban eltörölnék a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerét. A kabinet szerint szükség van szakmai értékelésre, de a mostani modell túl nagy adminisztratív terhet ró a tanárokra, miközben nem ad valós képet a munkájukról. Hosszabb távon egy egyszerűbb, szakmailag megalapozottabb rendszer bevezetését tervezik.
A nyugdíjakkal kapcsolatban elhangzott, hogy a kormány nem tervez hozzányúlni sem a 13., sem a 14. havi nyugdíjhoz. Ugyanakkor 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, és bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát is.
A sajtótájékoztatón szóba került a pártfinanszírozás is. Ezzel kapcsolatban a kormány áttekinti a jelenlegi szabályozást, és olyan irányba módosítaná a rendszert, amely jobban ösztönzi a pártokat arra, hogy saját támogatói bázisból gyűjtsenek forrásokat.
A kormány támogatja továbbá azt a törvényjavaslatot is, amely a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok és a köztéri vizuális környezetszennyezés visszaszorítását célozza.
Fotó: Vitézy Dávid / Facebook




