Visszalépő kispártok: mi lesz a Jobbik, MSZP és Párbeszéd jövője?

Egyre több ellenzéki párt látja úgy, hogy indulásuk hátráltatná a rendszerváltást, ezért nem vesznek részt a 2026-os országgyűlési választáson. A visszalépések mögött közös felismerés húzódik meg: a széttöredezett ellenzéki térfél csökkenti a Fidesz leváltásának esélyét. De mi van azokkal, akik ugyan esély nélkül futnának neki április 12-nek, viszont még nem döntöttek?

Elsőként tavaly nyáron a Momentum döntött úgy, hogy nem indul a 2026-os parlamenti választáson, majd Jámbor András független képviselő jelentette be, hogy nem újrázik. Azóta folyamatosan napirenden volt a többi pártnál az indulás kérdése, január közepén előbb a Megoldás Mozgalom döntött úgy, hogy nem vesz részt a 2026-os parlamenti választáson. Gattyán György milliárdos, a párt alapítója „központi pártválasztási utasítás” helyett azt javasolta tagságának, hogy a szavazófülke magányában felelős döntést hozzanak a rendszerváltás érdekében.

Ezt követően a Második Reformkor (2RK) jelentette be visszalépését évadnyitó rendezvényén: Vona Gábor pártja arra hivatkozott, hogy nem kívánnak akadályt jelenteni egy szélesebb társadalmi támogatottságú rendszerváltó alternatíva előtt, még akkor sem, ha programjukat relevánsnak tartják.

Még aznap az LMP is jelezte, hogy a kormányváltás elsődleges célja felülírja a pártépítési szempontokat. De különleges politikai helyzet esetén három választókerületben fenntartják a jelöltállítás lehetőségét.

Kik maradtak még talpon? A leghangosabban a Demokratikus Koalíció és az MKKP hangoztatja, hogy mindenképpen indulnak a választáson, azonban az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik álláspontja jóval kevésbé volt egyértelmű, ezért felkerestük a pártok sajtóosztályát, hogy kiderítsük, hasonló döntésre jutottak-e?

Akik “komolyan veszik a politikai tevékenységüket”

Bár jelenlegi közvéleménykutatások alapján a Mi Hazánk az egyetlen kispárt, akinek van esélye bejutni a parlamentbe, alma mátere a Jobbik nem adja fel. 

“A Jobbik tavaly februárban bejelentette, hogy önállóan indul a 2026-os országgyűlési választáson” 

- írta a Jobbik sajtóosztálya. Hozzátették jelöltjeiket folymatosan mutatják be 3-4 fős blokkokban. Jelenleg 62 jelöltjük ismert. Legutóbb Pest 2., Borsod 1., Hajdú 3. és Baranya 4. választókerület jobbikos arcát ismerhették meg a szavazók.

Voltak jelek, amik azt vetítették elő hogy a Jobbik nem tervez visszalépni az áprilisi választás elől. Január 15-én jelent meg az a videó, ahol Adorján Béla pártelnök arról beszélt, hogy a pártoknak, akik komolyan veszik politikai tevékenységüket, azoknak el kell mondania a választóinak, miért van a politikai színtéren.

Az egy százalékos párt úgy próbálja átugrani a parlamenti küszöböt - feltehetően az elmúlt évek gyermekvédelmi botrányai miatt -, hogy Gyermekmentő Akciócsoportot alapított, ami aktívan érkezik posztokkal és videókkal.

Nem Lehet Más A Politika, de szükség van-e Párbeszédre?

A Párbeszéd a Karácsony-Schiffer féle LMP-s pártszakadás után jött létre. Alapítója sokkal nagyobb hírnévnek és befolyásnak örvend, mint maga a politikai közösség. Karácsony maga is elismerte, hogy nem a legjobb vezetője pártjának, mert az önkormányzati munka viszi el idejének nagy részét.

Ahogyan azt már a cikkünk elején megírtuk, az LMP már visszavonulót fújt, ezért megkerestük a Párbeszédet is. Sajtóosztájuk szűkszavúan annyit írt:

“A Párbeszéd kongresszusa február 7-én dönt az indulásról.”

“Baloldalra szükség van”

Sokan posztolnak képeket az MSZP utolsó érdemi, 2010-es kampányidőszakáról, az akkori szlogenekről és a párt piros színeit idéző sálakat szorongató nyugdíjasokkal megtömött sportcsarnokot. Mindezt azért, mert az MSZP végnapjai és a Fidesz 2026-os választása között összefüggést látnak.

Azt nem tudhatjuk, hogy a Fidesz tényleg azon a lejtőn indul-e el, mint az MSZMP utódpártja, de az biztos, hogy 2026-ig bár egyre csökkenő számban, de minden évben jelen voltak a szocialisták a magyar parlamentben. A legfrissebb közvélemény kutatások alapján idén az a kérdés: maguktól vagy a választó akaratnak köszönhetően tűnnek el a politikai palettáról?

Hivatalos választ még nem kaptunk, de annyit tudhatunk, hogy egyelőre tartják magukat a 2025 november 26-án közzétett nyilatkozatukhoz, miszerint négy körzetről lemondtak és hajlandóak többről is, de biztosan indulni fognak, mert “baloldalra szükség van”.

Az biztos, hogy 2026 január 13-án még arról írtak a párt honlapján, hogy az MSZP készen áll a választásra, magukat a béke pártján álló baloldali pártként definiálva, amely a magyar emberek érdekeit képviseli.

Fotó: mszp.hu