Nem indul a 2026-os választásokon a Momemtum, Fekete-Győr távozhat
A párt szombati küldöttgyűlése úgy határozott, az szolgálja leginkább a kormányváltás esélyeit, ha a Momentum Mozgalom nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat, ezért a párt nem fog listát állítani a 2026-os választásokon. A párt szóvivője szerint a Momentum mindent megtesz, hogy kormányváltás legyen Magyarországon. A visszalépést nyilvánosan szorgalmazó Fekete-Győr András ellen a tagság fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A párt szombati küldöttgyűlése úgy határozott, az szolgálja leginkább a kormányváltás esélyeit, ha a Momentum Mozgalom nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat, ezért a párt nem fog listát állítani a 2026-os választásokon. A párt szóvivője szerint a Momentum mindent megtesz, hogy kormányváltás legyen Magyarországon. A visszalépést nyilvánosan szorgalmazó Fekete-Győr András ellen a tagság fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A 2022-es választási vereség óta az ellenzéki apátia, majd később a Tisza Párt feltűnése támogatottsági mélypontra taszította a Momentum Mozgalmat, az egyes közvélemény-kutatások 2-4 százalékra mérik a párt szavazóbázisát, vagyis nem jutnának be a parlamentbe. Ebben a helyzetben vetette fel nyilvánosan Fekete-Győr András, a párt egykori alapító elnöke, hogy lépjenek vissza a 2026-os választásoktól, hogy ne osszák meg az ellenzéki szavazatokat, közvetve pedig a Fidesszel szemben legesélyesebb kihívó pártnak – jelenleg a Tisza Pártnak – ne akadályozzák az esélyeit a szoros választókerületekben. Fekete-Győrt azt is javasolta, a párt forrásait, 500 millió forintot fordítsák ellenzéki mozgalmak támogatására. A Kontroll-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy „Mindenki hozza meg a maga áldozatát a rendszerváltásért”.
A párt elnöksége, illetve Tompos Márton elnök bár nem teljesen vetette el a javaslatot, arra kérte Fekete-Győrt, hogy ne nyilvánosan tárgyalják ki a párt legbelsőbb ügyeit. Végül az elnökség is a visszalépést javasolta, így hívták össze a párt küldötteit szombatra, hogy döntsenek a kérdésben.
Egy nappal a küldöttgyűlés előtt Cseh Katalin korábbi európai parlamenti képviselő azt írta a közösségi oldalán, hogy még ne döntsenek a kérdésről, mert egy évvel a választások előtt még sok változás történhet, és a választási versenyben a Momentum még lehet fontos szereplő.

Vége, de van terv
Bár a Momentum végül a Fekete-Győr féle álláspont mellett döntött, vagyis nem indulnak a 2026-os választásokon. Varsányis Áron, a Momentum szóvivője a küldöttgyűlés után úgy fogalmazott a Kontroll kérdésére, hogy
„A Momentum Küldöttgyűlése ma meghatározta, hogy milyen szerepet vállaljon a párt a 2026-os választásokon – a küldöttek úgy döntöttek, a párt ne induljon el. Ezt a döntést a párt egységesen képviseli, elfogadta ezt a döntést mindenki, az is, aki az indulás vagy a halasztás mellett érvelt. ”
Bár egyértelmű, de mégis szoros lehetett a döntés. A Kontroll úgy értesült, hogy 57:43 arányban szavazatak a választásoktól való visszalépés mellett.
Tagokkal beszélve megtudtuk, a párt vezetése egy terven dolgozik, hogyan működhet a jövőben a Momentum, mi történik a választásokig, illetve utána. Reményeik szerint tudnak olyan nyomást helyezni egy esetleges kormányváltás után a Tiszára, hogy a Momentumnek és választóinak fontos alapjogokban és a választási törvényben is érvényesüljenek a demokratikus értékek, amelyeket a Fidesz-KDNP elvett vagy eltorzított. „Aztán meglátjuk. Vagy megszűnünk teljesen, mint minden liberális párt előttünk” – mondta egy párttag.

Bár most látszólag a Momentum sorsáról volt szó, a többi parlamenti kispártra (MSZP, Párbeszéd, LMP, Jobbik) tovább gördülhet a Momentumnál elindult lavina: felszámolják magukat, mint parlamenti párt 2026-tól, vagy a Tisza Párt mellett próbálnak érvényesülni politikai ajánlatukkal?
Fekete-Győrt kirúgnák
A küldöttgyűlésre végül nem ment el Fekete-Győr András, ezt többen sérelmezték is a tagok közül.
„Ki lesz baszva” – mondta egy keserű párttag portálunknak.
Mint megtudtuk, a pártban valóban téma volt, hogy visszalépjenek a választásoktól, de Fekete-Győr András azzal, hogy ezt nyilvánosság elé vitte, mint saját ötletét, ezzel külső nyomást helyezett a pártra. A tagság fegyelmi eljárást kezdeményezett Fekete-Győrrel szemben, később ki is zárhatják az egykori alapító pártelnököt.
A párt hivatalos álláspontjáról bár kérdeztük, de Varsányi Áron nem osztott meg részleteket, így azt sem, kezdeményeztek-e eljárást. Fekete-Győr Andrást kerestük, azonban nem reagált megkeresésünkre.
A Nolimpiától a mélypontig
A Momentum Mozgalom nagy reményekkel robbant be Magyarországon 2017 elején a köztudatba a Nolimpia kampánnyal. A párt a rendszerváltás utáni politikai elit teljes megújítását ígérte, fiatalos, nyugatias, EU-párti retorikával, szembehelyezkedve mind Orbán Viktor és a Fidesz rendszerével, valamint a régi baloldal, illet Gyurcsány Ferenc politikájával. A budapesti olimpiáról szóló népszavazási kampánnyal sikerrel találták meg azt a témát, ami valóban aggasztotta az állampolgárokat: lesz-e pénz a rendezésre és nem okoz-e a görög rendezéshez hasonló válságot. A kormány és a Fidesz végül visszavonta a pályázatot, ezzel a Momentum első győzelmét könyvelhette el. A párttá alakulást követően 2018-ban még nem jutottak be a parlamentbe – ez komolyan szűkítette mozgásterüket. Az áttörtést a 2019-es a 2019-es európai parlamenti választás hozta meg számukra. A párt listája közel 10 százalékos eredményt ért el és két képviselőt juttattak az Európai Parlamentbe, Donáth Annát és Cseh Katalint.
A Fidesz választási rendszerének logikáját felismerve az ellenzéki pártok az összefogás mellett döntöttek a 2022-es választáson, ez megfelelt az akkori választói akaratnak is. Azonban a független Márki-Zay Péter győzelme egyúttal Fekete-Győr András akkori pártelnök vereségét is jelentette, de a Momentum formálisan Márki-Zay mögé állt be. A Momentum számára azonban nem csak a későbbi országgyűlési választási eredmény jelentett kudarcot: azzal, hogy a DK-val előbb önkormányzati majd országos szinten is kénytelen volt közös platformra helyezkedni, ez akadálya lett a később növekedésnek, illetve ezzel szembe mentek a megalakulásukkor kijelölt célnak is.
Az elnökségben folyamatos változások követték egymást, a párt legismertebb politikusai váltották egymást a különböző szerepekben, de sem Donáth Anna, sem Gelencsér Ferenc, sem Tompos Márton vezetése nem tudta új pályára állítani a Momentumot. Hajnal Miklós országgyűlési képvilseő bejelentette, nem indul 2026-ban az egyéni mandátumért Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ellen, hozzá hasonlóan tesz Orosz Anna is a saját körzetében.