Az agrárkamara fideszes elnöke az arra nem jogosultakat is kártalanítana a Kósa-rokon megrogyott cégének az ügyében

Az agrárkamara fideszes elnöke olyanoknak is kártalanítást ígért a Kósa-rokon megroggyant cégének az ügyében, akik egyébként nem jogosultak rá. 

„Dolgozunk, felhatalmazásunk van, történik a kártalanítás (…) Minden érintett kis- és középvállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő, mezőgazdasági vállalkozó, aki érintettje a Bászna Gabona Zrt. általi károkozásnak, 100 százalékos mértékben megtéríti a magyar állam” – erről beszélt Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a kormánypárt hajdúböszörményi képviselőjelöltje egy február közepén közzétett videójában. 

Papp, aki korábban az agrárminisztérium helyettes államtitkári pozícióját töltötte be, azt is mondta ebben a videóban, hogy a kártalanításból a „középvállalkozók”, tehát a 49 főnél többet foglalkoztató, jelentősebb méretű vállalkozások is részesülhetnek. Ez azonban nem igaz, a Bászna Gabona-ügyben született rendelet alapján az ilyen méretű gazdasági szervezetek már nem számíthatnak kártalanításra - írja a 444. 

A január 26-i Magyar Közlönyben megjelent 7/2026-os kormányrendelet [1] pontjában még valóban az áll, hogy az agrárkamara és a kormány célja is az: a Bászna Gabona „pénzügyi helyzetének megrendülése ne vezessen a terményüket részére értékesítő kis- és középbirtokon termelő gazdálkodók likviditási válságához”. 

Csakhogy az Általános rendelkezések részben, a 2. paragrafusban, amikor konkretizálják, hogy ki számít károsultnak, már azt olvasható, hogy e jogszabály szerint a károsult „az a természetes személy vagy az a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti

kisvállalkozásnak

vagy (3) bekezdése szerinti

mikrovállalkozásnak minősülő vállalkozás, 

amelynek jogos követelése van a Bászna Gabonával szemben. Vagyis itt már szó sincsen középvállalkozásokról. A portál egy, a cég helyzetét ismerő forrás szerint Papp videója nem azért figyelemreméltó, mert mást állít benne, mint a kormányrendelet, hanem mert felhívja a figyelmet arra, hogy a rendelet a károsultak elég széles körét zárja ki a kárrendezésből. 

Ez a forrás arról is beszélt, hogy ha nem az ügyben érintett vállalkozások számát nézzük, hanem a forgalmazott terménymennyiséget és az annak nyomán keletkezett követeléseket, akkor a termelőket érintő kár több mint fele is a középvállalkozásokra vonatkozik. Ők a mostani rendelet alapján semmilyen állami kárrendezést nem kapnak.  

A portál több kérdésre is választ szeretett volna kapni az üggyel kapcsolatban, például: miért állítja Papp Zsolt azt, hogy a középvállalkozások is 100 százalékos kártalanítást kapnak, ha a rendelet szerint ez nem így van. Azt is megpróbálták megtudni, hogy a kamarai elnök tud-e esetleg olyan jogszabályról, ami szintén a Bászna Gabona ügyében született, és kiterjeszti a kártérítést erre a körre, vagy csak arról van szó, hogy felismerte, szükség lenne a középvállalkozások kártalanítására is, és így próbálja elérni a rendelet módosítását, a károsultak körének kiterjesztését. Válasz azonban nem érkezett egyik kérdésre sem.