Háborús léptékű visszaesést hozna, ha Magyarország kilépne az EU-ból
A magyar–EU konfliktus tartós fennmaradása több ezer milliárd forintos veszteséget okozhat, míg az Európai Unióból való kilépés akár 12,4 százalékos GDP-zuhanással, háborús mértékű gazdasági sokkal járna.
A magyar–EU konfliktus tartós fennmaradása több ezer milliárd forintos veszteséget okozhat, míg az Európai Unióból való kilépés akár 12,4 százalékos GDP-zuhanással, háborús mértékű gazdasági sokkal járna.
A magyar gazdaság felzárkózása az elmúlt években látványosan megtorpant, régiós pozíciónk romlik, miközben az Európai Unióval fennálló politikai konfliktus egyre súlyosabb gazdasági következményekkel fenyeget – olvasható a Népszava tudósításában a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciájáról.
A rendezvényen Magyarország uniós integrációs lehetőségeit elemezték, de a legnagyobb figyelmet a lehetséges dezintegrációs forgatókönyvek kapták. Gulácsi Gábor közgazdász, a Gondolat Erejével Közhasznú Alapítvány kutatója hat lehetséges pályát vázolt fel, a jelenlegi konfliktus befagyásától egészen az uniós tagság megszűnéséig. A kutatás szerint már a jelenlegi, feszült viszony konzerválása is súlyos pénzügyi következményekkel járna.
Ebben az esetben Magyarország 2030-ig 18–20 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási (RRF) forrást veszíthetne el, ami nagyságrendileg 7500 milliárd forint kiesést jelentene. Ha a konfliktus tovább mélyülne, a veszteségek még nagyobbak lehetnének.
Reális forgatókönyvként merült fel a mezőgazdasági támogatások teljes elvesztése is, ami 2028 után évente további 5 milliárd euró, mintegy 2000 milliárd forint, kiesést jelentene. A támogatások elmaradása önmagában évi 0,7–1,7 százalékponttal mérsékelné a gazdasági növekedést az alappályához képest.
Milyen lenne a Huxit?
A legsúlyosabb forgatókönyv az uniós tagság megszűnése, hazánk esetében a Brexit után Huxitként szoktak hivatkozni erre az eshetőségre. Ebben az esetben Magyarország elveszítené hozzáférését az egységes piachoz, ami a kutatás szerint gazdasági értelemben még fontosabb, mint a közvetlen uniós támogatások. A kilépés a schengeni övezetből való távozással is járna, ami jelentős kivándorlási hullámot és tőkemenekítést indíthatna el. Ezek pontos pénzügyi hatásai a jelenlegi modellekkel nem is számszerűsíthetők.
A számítások szerint a Huxit 12,4 százalékos GDP-visszaesést okozna.
Ilyen mértékű zuhanásra a második világháború óta nem volt példa Magyarországon. A visszaesés lényegesen meghaladná a 2008-as pénzügyi válság vagy a Covid–19-járvány idején tapasztalt, évi 6–7 százalékos csökkenést, és gazdasági hatásában egy háborús pusztítással lenne egyenértékű. Mindez annak fényében különösen súlyos, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta nettó mintegy 70 milliárd euró támogatásban részesült.
Gulácsi Gábor kutatásaiban pozitív forgatókönyveket is felvázolt. Amennyiben Magyarország teljesítené az uniós jogállamisági feltételeket, a befagyasztott kohéziós források ismét hozzáférhetővé válhatnának.
A Covid utáni helyreállítási alap (RRF) forrásai azonban a lejárt határidők miatt már végleg elvesztek. A legkedvezőbb pálya az euró bevezetésével számol.
Ebben az esetben az ország pénzügyi stabilitása javulna, az államadósság finanszírozási költségei legalább a GDP 1 százalékpontjával – évi mintegy 1000 milliárd forinttal – csökkenhetnének. A gazdasági növekedés pedig évente 0,7 százalékponttal haladhatná meg az alapforgatókönyvet. Az előadó nem említette, de mindkét pozitív forgatókönyv megfelel a Tisza Párt választási programjának, amely többször kitér az uniós források hazahozatalára és az európai integrációra.
Kép forrása: europarl.eu
