Az unióval való megállapodással az ipari méretű lopás is véget ért
Történelmi eredménynek nevezte a Brüsszellel kötött politikai megállapodást az uniós források hazahozataláról Magyar Péter napirend előtti parlamenti felszólalásában. A miniszterelnök külön kihangsúlyozta, hogy mindehhez semmifajta ideológia, vagy pénzügyi előfeltétel teljesülését nem várták el hazánktól, csupán azt, hogy vessünk véget az ipari méretű lopásnak és korrupciónak, amit viszont a tárgyalóküldöttség örömmel teljesített.

Történelmi eredménynek nevezte a Brüsszellel kötött politikai megállapodást az uniós források hazahozataláról Magyar Péter napirend előtti parlamenti felszólalásában. A miniszterelnök azt külön kihangsúlyozta, hogy mindehhez semmifajta ideológia, vagy pénzügyi előfeltétel teljesülését nem várták el hazánktól, csupán egy valamit, hogy vessünk véget az ipari méretű lopásnak és korrupciónak, amit viszont a tárgyalóküldöttség örömmel teljesített.
A néhány hét alatt elértük azt, amit az elődök nem tudtak, vagy nem akartak elvégezni hosszú évek során – hangsúlyozta a miniszterelnök. A számok nyelvén ez annyit jelent, hogy 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint vált elérhetővé a magyar emberek számára, ami a költségvetés tíz százalékát jelenti.
A teljes összeg úgy oszlik meg, hogy abból 2,2 milliárd euró egyetemi és innovációs forrás, 4,2 milliárd eurós kohéziós forrás, amelyet a vasúti rendszer, a vízgazdálkodás, és a környezetvédelem fejlesztésére lehet fordítani, de megállapodás született arról is, hogy az ország hozzáférhet a helyreállítási alapból 10 milliárd eurónyi forráshoz.
A megállapodás érdekében „egy jottányit sem engedtünk sem jogi, sem pedig pénzügyi tekintetben” – mondta, és külön kihangsúlyozta, hogy ez egy valóban szuverén ország tárgyalása volt.
Orbán Viktor állításait, miszerint ideológiai okok miatt függesztette volna föl az EU a pénzek folyósítását Magyar egyszerűen hazugságnak minősítette, a vita Brüsszel és Budapest között nem Ukrajnáról, a migránsokról szólt, a tárgyalások középpontjában a korrupció elleni fellépés és a közpénzek átlátható felhasználása állt, egyszerűen az ipari méretű korrupció leállítása volt az egyedüli feltétel.
Ennek gyakorlati megvalósításához a miniszterelnök néhány vállalást meg is említett: így a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, az Integritás Hatóság jogkörének kiszélesítését, úgy, hogy az vizsgálhassa a benyújtott vagyonnyilatkozatokat, melyek helytelen kitöltése a jövőben akár 2 évnyi börtönnel is büntethető lenne. Megtörtént az Európai Ügyészséghez való csatlakozás iránti kérelmünk hivatalos beadása is – erősítette meg a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy vállaltuk, 2021-ig terjedhetnek a hivatal vizsgálódásai. A kekvák felülvizsgálata is az ígéretek között volt, mindezekkel az intézkedésekkel pedig – mondta Magyar – „véget vetünk a lopás korszakának”.
A megállapodások a költségvetés mozgásterét is jelentősen, a remények szerint több ezer milliárd forinttal bővíthetik – jelezte Magyar, a rendelkezésre álló plusz forrásokból pedig lehetőség lesz energetikai és közlekedési fejlesztéseket megvalósítani, de indulhat új bérlakásépítési program éppúgy, mint a KKV szektor vállalkozói is támogatásokhoz juthatnak.
Politikai kérdésekre rátérve Magyar elismételte a Sulyok Tamással kapcsolatos kifogásait, és a jól ismert ügyek felemlegetése után azt mondta, hogy tulajdonképpen „A magyar emberek védték meg tőle és Orbán Viktortól április 12-én a Magyar Köztársaságot, a jogállamot és a demokráciát.” – ezzel utalva arra, hogy Sulyok hallgatásai során ezek a demokratikus értékek, a nemzet egysége sérült alapvetően.
Végezetül tájékoztatta az országgyűlést az MNB elnökével történt megbeszéléséről, és a keddi programjai között megemlítette Merz, német kancellárral és Macron francia elnökkel való tervezett találkozását.
Kép:YouTube/Kontroll




