Terrorcselekményt követtek el Orbánék az ukrán pénzszállítók ügyvédje szerint

Rapid módon lépett a kormány és rendeletben ruházta föl plusz jogosítványokkal a NAV-ot, hogy így vizsgálja a szervezet a lefoglalt ukrán pénzszállítmányt. A hivatalos narratíva egyre inkább politikai célú finanszírozást sejtet a háttérben, amire Lázár János is igyekszik ráerősíteni lakossági fórumán. Az ukrán bank jogi képviselője a meghozott intézkedések aggályosságát hangsúlyozza.   

„Nem világos, hogy vitték, hozták, ha odavitték, visszavitték, Magyarországon leesett-e arról a kocsiról valami, egyáltalán mi történt valójában” – foglalta össze a lefoglalt ukrán pénzszállítmánnyal kapcsolatos jelenlegi tudását Lázár János hétfőn a gödöllői fórumán.

Az építési és közlekedési miniszter az üggyel kapcsolatban azt mondta: szerinte felmerül a pénzmosás kérdése, a szervezett bűnözés finanszírozásának a lehetősége, sőt a politikai finanszírozás gyanúja is.

„Minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatokra van szükség” – fogalmazott. Hozzátette: „nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk, a pénzt vissza nem adjuk nekik”.

Lázár szerint a lefoglalt vagyon egyelőre Magyarországon marad. „A pénz egyelőre itt marad, várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az ukrán újabb pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül” – mondta.

A miniszter kijelentései jól illeszkednek abba a kormányzati narratívába, amely szerint az ukrán állami tulajdonú Oschadbank alkalmazottaitól lefoglalt készpénz és arany szállításának módja, illetve a szállítók kiléte komoly nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. 

A kormány hétfőn késő este, rapid tempóban lépett is, és 23 órakor már hatályba lépett az az Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet, amely a Magyarország területén szállított, szokatlan mennyiségű készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről rendelkezik.

A rendelet a „visszatartott” ukrán vagyon – mintegy 35 millió euró, 40 millió dollár és 9 darab egykilós aranytömb – ügyében gyakorlatilag felülírja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény egyes szabályait, mindezt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.

A szabályozás szerint a NAV-nak kell kivizsgálnia, hogy a pénz és az arany egy részét felhasználták-e Magyarországon, és ha igen, kikhez kerülhetett. A hatóság azt is vizsgálhatja, hogy az átszállított vagyonból magyarországi bűnszervezetek, terrorszervezetek vagy akár politikai szervezetek részesülhettek-e.

A vizsgálatot a rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell lefolytatni a NAV titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint. Addig a vagyont külön határozat nélkül is lefoglaltnak kell tekinteni.

A kormányrendelet megszületése szinte egy időben történt azzal a törvényjavaslattal, amelyet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének kezdeményezésére Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke nyújtott be hétfőn.

Az előterjesztés célja, hogy a visszatartott vagyon eredetét, célállomását és felhasználásának célját tisztázni lehessen, valamint azt is, milyen jogcímen szállították a pénzt Magyarország területén keresztül. A javaslat a szállítók személyazonosságát, esetleges bűn- vagy terrorszervezeti kapcsolatait, valamint a művelet nemzetbiztonsági következményeit is vizsgálná.

Mind a rendelet, mind a törvényjavaslat jelentős plusz jogosítványokat adna a NAV-nak.

Horváth Lóránt, az ukrán Oschadbank jogi képviselője azonban élesen bírálta a történteket. A hétfői Egyenes Beszédben Lázár János kijelentéseire reagálva azt mondta: a miniszter nyilvánosan legalább két bűncselekményt is beismert.

Az ügyvéd szerint az egyik a hivatali visszaélés, a másik pedig a Büntető Törvénykönyv 314. paragrafusában meghatározott terrorcselekmény.

„Terrorcselekményt követ el az, aki állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és az anyagi javak visszaadását egy követelés teljesítéséhez köti. A törvény szerint az is terrorcselekmény lehet, ha valaki más állam gazdasági rendjét zavarja meg vagy a lakosságot megfélemlíti.”

Horváth a 24.hu-nak azt is kulcselemnek nevezte, hogy a kormányrendelet szerint a pénzt és az aranyat külön határozat nélkül is lefoglaltnak tekintik, eltérve a büntetőeljárási törvény szabályaitól. Szerinte ennek az lehet a célja, hogy a vagyont végül ne kelljen visszaadni.

Az ügyvéd aggályosnak nevezte a titkos információgyűjtésre adott felhatalmazást is, mert szerinte ezzel a hatóság olyan eszközökhöz jut, amelyek széles körű megfigyelést tehetnek lehetővé a politikai és társadalmi élet szereplőivel szemben.

Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere is megszólalt az ügyben, szerinte „Magyarország a törvénytelenség ördögi körébe süllyed. Az ukrán állami bank pénzének ellopása után most törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy azt »legalizálják«. Ez de facto elismerése annak, hogy Magyarország lépéseinek semmilyen jogalapja nincs”. 

Az ügy múlt csütörtökön kezdődött, amikor kommandósok csaptak le az M0-ás egyik pihenőjénél két ukrán pénzszállítóra. A járművek az osztrák Raiffeisen Bank és az ukrán Oschadbank megbízásából szállítottak készpénzt a két bank között.

A magyar hatóságok pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A hét ukrán pénzszállítót másnap délután Záhonynál elengedték, a lefoglalt készpénzt és aranyrudakat azonban nem adták vissza.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor