Napi 10-11 ezer köbméterrel több vízre lehet szüksége Debrecennek az akkuipar miatt

Az Orbán-kormány már a választások előtt értesülhetett a problémáról, a városvezetés viszont állítása szerint nem tudott róla.

A debreceni akkumulátoripari beruházások vízigényével kapcsolatban újabb fontos részletek kerültek nyilvánosságra. A Debreciner birtokába jutott dokumentum szerint már az országgyűlési választások előtt készült olyan vizsgálat, amely jelentős többletvízigényt azonosított a városban. Az adatok alapján csúcsidőszakban napi 31-32 ezer köbméter vízre lenne szükség a jelenleg biztosítható 22 ezer köbméter helyett – írja a Debreciner.

A Kontroll március végén arról számolt be, hogy a debreceni CATL akkumulátorgyár a korábban ismert vízmennyiség másfélszeresét igényelheti. A kínai vállalat a korábbi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter vízzel számolna, ezt a mennyiséget azonban a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. (TRV) nem tudja biztosítani.

A Debreciner mostani feltárása alapján a probléma már korábban is ismert lehetett a kormányzati szervek előtt. A lap egy, a Nemzeti Vízművek Zrt. által március 11-én küldött levélhez jutott hozzá, amelyet Haranghy Csaba Ferenc vezérigazgató Hegedűs Cecíliának, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgató-helyettesének címzett.

A dokumentum szerint a HIPA a március 5-i CATL Steering Committee ülés előkészítése során jelezte, hogy saját vizsgálataik alapján a debreceni vízigény csúcsidőszakban elérheti a napi 31-32 ezer köbmétert, ami jelentős eltérés a TRV által akkor biztosítani képes napi 22 ezer köbméterhez képest.

A Nemzeti Vízművek vezetője válaszában arra figyelmeztetett, hogy a társaság a rendelkezésére álló infrastruktúrával jelenleg napi 22 ezer köbméter vizet tud szolgáltatni. További források és kapacitásfejlesztések esetén is legfeljebb napi 30 ezer köbméter biztosítását tartotta reálisnak. A 31-32 ezer köbméteres csúcsigény kielégítésére a jelenlegi műszaki feltételek mellett nincs lehetőség. A levélből ugyanakkor nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan mely beruházások vagy fogyasztói igények miatt számoltak ilyen magas vízmennyiséggel. 

A városvezetés szerint nincs szó ilyen mértékű ipari vízigényről

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere a Debreciner megkeresésére azt közölte, hogy a déli gazdasági övezet teljes kiépülése esetén sem haladhatja meg a napi 24 ezer köbmétert az ott működő és tervezett ipari létesítmények vízigénye, a város közgyűlése erről már 2022-ben határozatot hozott.

A levélben szereplő napi 22 ezer köbméteres adat azért is vet fel kérdéseket, mert a városban nincs jelenleg olyan egyedi ipari beruházás, amely önmagában ekkora vízmennyiséget igényelne. A Debreciner szerint ezért valószínűsíthető, hogy ez az érték nem egyetlen üzemre, hanem a Keleti-főcsatornából a TRV által a városba juttatott teljes vízmennyiségre vonatkozik.
A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy a nyári csúcsidőszakban jelentkező lakossági vízigények kiszolgálását a Debreceni Vízmű Zrt. biztosítja, ahogyan eddig is tette. A társaság vezetője a Debrecinernek adott válaszában szintén kiemelte, hogy a hatályos jogszabályok szerint a lakossági és szociális vízellátás elsőbbséget élvez, vagyis az ipari felhasználás miatt ezeket az igényeket nem lehet korlátozni.

Mindez azonban nem ad egyértelmű választ arra, hogy miért tartották szükségesnek a napi 10-11 ezer köbméteres többletkapacitás vizsgálatát, és milyen számítások alapján jutottak erre az eredményre.

A HIPA és az Energiaügyi Minisztérium is értesült az igényről

A Nemzeti Vízművek leveléből kiderül, hogy a többletvízigényre vonatkozó információkat a HIPA továbbította a társaságnak. Az ügynökség a Debrecinernek azt válaszolta, hogy egy kiemelt nagyberuházással kapcsolatos egyeztetésen várhatóan napirendre került volna a debreceni vízigények kielégíthetősége, ezért kértek szakmai állásfoglalást. A megkeresést nemcsak a Nemzeti Vízműveknek, hanem az akkori szakmai felügyeletért felelős Energiaügyi Minisztériumnak is elküldték, amit akkor Lantos Csaba vezetett.

A CATL Steering Committee ülésein a kínai vállalat mellett a kormány, a debreceni önkormányzat és a HIPA képviselői is részt vettek, ennek ellenére Papp László polgármester és Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezetője egyaránt azt állította a Debrecinernek, hogy nem volt tudomásuk a szóban forgó levelezésről.

A dokumentumok alapján az mindenesetre sejthető, hogy a kormányzati szervekhez már a választások előtt eljutottak olyan információk, amelyek jelentős többletvízigényre figyelmeztettek. Az viszont továbbra sem világos, hogy a városvezetés miért nem értesült ezekről az adatokról, pontosan milyen beruházások indokolták a többletigényt, és milyen műszaki megoldással lehetne biztosítani a szükséges vízmennyiséget.

Fotó: Bodnár Sára / Debreciner