Orbánék titkos terve: 38 kórházat záratnának be

Kiszivárgott az Orbán-kormány titkos egészségügyi reformja, amely szerint jelentős intézménybezárásokat és átszervezéseket terveztek volna megvalósítani 2026-ban. Az úgynevezett Hippokratész-projekt iratait a HVG szerezte meg. 

A kormány nagyjából a Covid-idején juthatott el arra a felismerésre, hogy az egészségügy komoly reformra szorul. Erre enged következtetni az az egészségügyi reformtervezet is, amely a lap birtokába jutott, és amelyet a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készített még 2020-ban. Ebben a tervezetben az szerepelt, hogy a kormány radikálisan csökkentené a rendelőintézetek számát, teljesen átszabnák a háziorvosi ellátást és nyitnának a magánegészségügy felé is – írja a HVG. 

Ezt a tervezetet az Orbán-kormány rendelte meg, közpénzből fizették ki, majd pedig elsüllyesztették a fiók mélyére. A belügyi tárca arra hivatkozott, hogy a javaslat egy „kormány számára készített, döntés-előkészítő adatokat tartalmazó irat”, ami tíz évig, vagyis 2030-ig nem hozható nyilvánosságra. Különböző jogvédők éveken keresztül hiába próbáltak hozzáférni az iratokhoz, nem jártak sikerrel. Pedig a portál által megkérdezett független szakértők szerint a tervezet, amit Hippokratész-projektnek neveztek, alkalmas lett volna a szakmai-társadalmi vitára. 

A portál szerint a titkolózásnak valószínűleg az lehetett az oka, hogy a kormány is tisztában volt vele; a járó- és a fekvőbeteg-ellátás racionalizálására kitalált, csökkentő intézkedések érzékeny pontjára tapintottak volna a lakosságnak. A tervezet szerint ugyanis drasztikusan csökkentették volna a szakrendelők és a kórházak számát. A projekt a 2020-as adatokkal számolva azt írta: a 2019-ben meglévő 108 fekvőbeteg intézményből 70 maradt volna meg 2035-re. Ez 35 százalékos csökkenést jelent, ami az aktív ágyak számát tekintve 41 ezerről 27 ezerre csökkent volna. A járóbeteg intézmények száma 2019-ben 557 volt, ami 2035-re 221-re csökkent volna, ami 60 százalékos csökkenésnek felel meg.

Több, egymástól független forrás is úgy vélte, hogy ez nagyon kockázatos lett volna, mert a magyarok nagy része ragaszkodik a közelben lévő intézményekhez még akkor is, ha ott nem megfelelő az ellátás. „Ezért mindaddig komoly politikai kockázatot rejt bármilyen intézménybezárás, amíg el nem magyarázzák az embereknek: adatokkal alátámasztott tény, hogy az ellátás minősége és az intézményrendszer széttagoltsága egymás ellen hat” – részletezték a lap forrásai. Egyikük a szülészetek példájával érvelt: hiába van közel a helyi kórház szülészete, ha az itteni szakember-gárda adott számú szülésnél kevesebbet vezet le, akkor kimutathatóan megnövekszik a különböző komplikációk száma. Egyébként a BCG tanulmánya sem csak egyszerű intézménybezárásokat javasolt. 

A Hippokratész-projektben felvázolt struktúrában az 50 ezer lakosúnál nagyobb településeken fekvőbeteg-ellátó intézményeket állítottak volna fel, az ilyen helyi kórházaknak 30–60 percen belül megközelíthetőnek kellett volna lenniük, és mindegyik rendelkezett volna járóbeteg-poliklinikával is a tervek szerint. Ha egy településen 50 ezernél kevesebben élnek, és nincs ennyi időn belül elérhető helyi kórház, akkor az 50 ezer lakosúnál nagyobb településcsoportokhoz rendelnek egy helyi kórházat.

A tervezetben az szerepel, hogy megyénként egy regionális kórház lett volna. Budapesten „négy centrum kórház és hét helyi kórház” maradt volna meg 2035-re, de azzal, hogy ezek az intézetek közül több „országos jelentőségű” (vagyis az itteni kórházi ágyakkal úgy számoltak, hogy nemcsak helyi, hanem országos szerepet töltenek be az ellátásban). 

A BCG a kórházak átalakításával már a laborok központosítását is elengedhetetlennek tartotta. Utóbbiak nagy mennyiségű mintát tudtak volna feldolgozni a kórházakban, mellettük pedig a háziorvosi és szakorvosi rendelők is szélesebb körben vehettek volna mintát. E rendszer lényege, hogy „a lelet utazik, nem a beteg”. Emellett nyilván vannak „nem központosítható vizsgálatok”, amikor a beteg megy el a laborba; ide tartoztak például azok a tesztek, amelyekre egy diagnózishoz vagy kezeléshez sürgősen szükség van. 

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakpolitikus és egészségügyi menedzser, aki független szakértőként értékelte a tervezetet, úgy fogalmazott: „Végiggondolt, alapos, korrekt szakmai anyag, még ha természetesen vannak is olyan részei, amikről lehetne vitatkozni. De bárki kerül is hatalomra, a következő kormány döntéshozóinak a Boston Consulting Group tanulmányát alapul kellene vennie, és saját aktuális elképzeléseikkel, az Orbán-kormányok által készített és még megismert, korábbi 2010-es Semmelweis-tervvel és más, szintén a fiókban porosodó, jó javaslatokkal együtt szakmai és társadalmi vitára lehet bocsátani”. A szakember szerint ebben az egészben az a legelkeserítőbb, hogy a kormány úgy döntött, inkább eltitkolja a terveket.  

Magyar Péter: Orbánék hazudtak 

A Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán reagált a kiszivárgott tervezetre. „Kiszivárgott az Orbán-kormány eddig eltitkolt egészségügyi terve: 38 kórházat zárnának be. Orbánék 14 ezer aktív ágyat szüntetnének meg. A járóbeteg intézmények számát 557-ről 221-re csökkentenék. Amit eddig állítottak Orbánék az mind hazugság volt. A Belügyminisztérium anyaga szerint Orbánék szinte minden vidéki kisebb kórházat megszüntetnének. Orbánék terve szerint még nagyobb szerepet kapna a fizetős magánegészségügy” – sorolta a politikus. 

„Több mint 350 millió forint közpénzen készítették Orbánék ezt a most kiszivárgott radikális kórházbezárási és szakrendelő megszüntetési tervet. A kormányzati források szerint a kórház- és szakrendelő bezárásra irányuló Orbán-terv végrehajtását a 2026-os választás után tervezik. A sajtó által most megszerzett anyagot Orbán Viktor 2030-ig titkosította” – írta Magyar Péter, aki a bejegyzését azzal zárta, hogy április 12-én meg kell állítani Orbán Viktort és a kormányt.