Titkosszolgálati provokációt gyanítanak az ukrán pénzszállítók elleni magyar akció mögött

A VSquare információi szerint politikai célokat szolgálhatott az a március 5-i magyar hatósági akció, amely során ukrán pénzszállító járművekre csaptak le. A hírlevél több forrásra hivatkozva azt állítja, hogy a művelet egy tudatosan felépített titkosszolgálati provokáció volt, amelynek célja az lehetett, hogy feszültséget keltsen Ukrajnával, és ezt a kormány kommunikációs eszközként használja fel az április 12-i választás előtt.

Az akció során a Terrorelhárítási Központ (TEK) egységei megállították az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművét, amik Bécsből Kijevbe tartottak Magyarországon keresztül. Hét alkalmazottat őrizetbe vettek, és jelentős – mintegy 82 millió dollárnyi készpénzt, valamint aranyat – foglaltak le. A kormány ezt követően „háborús maffiához” köthető illegális szállítmányról beszélt, azonban a VSquare szerint a háttérben politikai szándék állhatott.

A műveletet a lap értesülései szerint Farkas Örs irányította, aki Rogán Antal bizalmi embere, és a polgári hírszerzés felügyeletéért felel. A hivatalos indoklás egy elhárítási vizsgálat volt egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt ellen, aki a bank biztonsági csapatát vezette, ám ezt több forrás inkább fedősztorinak tartja.

A beszámoló szerint a magyar hírszerzés már hónapokkal korábban figyelte az ukrán pénzszállítók mozgását, beleértve ausztriai tevékenységüket is. Az eredeti terv állítólag az volt, hogy fegyverszállítás közben leplezik le őket, ami erősebb kommunikációs alapot adott volna a Fidesz kampányához. Ez azonban nem valósult meg: a rajtaütés során kiderült, hogy minden tevékenységük legális volt, és fegyvereket sem találtak náluk.

A helyzet kezelése érdekében a hatóságok gyorsan új irányt vettek: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás elleni vizsgálatot indított, hogy utólag jogi alapot teremtsen az intézkedésekhez. Ez azonban belső feszültséget is okozott a szervezeten belül.

A művelet szervezetlenségét jelzi, hogy sem a katonai hírszerzést, sem a Honvédelmi Minisztériumot nem vonták be időben. Utóbbit csak akkor értesítették, amikor a lefoglalt járművek elszállításához segítségre volt szükség.

A történet egyik lehetséges politikai következményeként értelmezik Volodimir Zelenszkij március 5-i nyilatkozatát is, amelyben élesen bírálta az Ukrajnának járó uniós támogatások blokkolását. Bár nem bizonyított, hogy közvetlenül az akció váltotta ki a reakcióját, a magyar kormány köreiben ezt sikeres provokációként értékelhették.

Az Oscsadbank jogi képviselője feljelentést tett a magyar hatóságok ellen hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával, miután Lázár János a magyar akciót követően arra utalt, hogy akkor adják vissza a pénzt, ha elindul a kőolaj az oroszok által lebombázott Barátság vezetéken.

A rajtaütés napján egy NAV-os vezető nagyszabású ünnepséget tartott egy somogyi farmon, a meghívottak listáján pedig több befolyásos politikus – köztük Farkas Örs és Budai Gyula – is szerepelt. Azt állították, hogy nem mentek el a rendezvényre, amelynek másnapján holtan találtak egy dandártábornokot a farm melletti tónál. A hatóságok szerint baleset történt, de az esetről nem adtak ki részletes tájékoztatást.