Rengeteg gyanús ügyletet tárt fel Magyarországon az uniós csalás elleni hivatal

Az Európai Csalás Elleni Hivatal adatai szerint Magyarország az elmúlt évtizedben kiemelkedően sok csalásgyanús uniós ügyben érintett, miközben a visszafizetett összegek aránya messze elmarad az uniós átlagtól.

Jelentős különbségek rajzolódnak ki Magyarország és az Európai Unió többi tagállama között az uniós forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságok kezelésében – derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) friss adataiból, amelyeket a Financial Times ismertetett.

A 2015 és 2024 közötti időszakban Magyarországon összesen 1,39 milliárd eurónyi uniós támogatás esetében merült fel csalás gyanúja.

Ez az összeg az Európai Unió teljes, vizsgált csalásgyanús forrásainak 16 százalékát teszi ki, ami különösen magas arány annak fényében, hogy Magyarország az uniós kifizetéseknek átlagosan csupán 2,9 százalékát kapta ebben az időszakban.

Az OLAF által kifogásolt összegből a magyar állam mindössze 250,6 millió eurót térített vissza, ami az érintett források 18 százaléka. Ezzel szemben az uniós tagállamok átlaga jóval magasabb, a közösség egésze a vitatott összegek 71 százalékát fizette vissza, több mint 5 milliárd eurót.

A különbségek egyik lehetséges magyarázata, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), így az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálása és a vádemelés a hazai hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az OLAF tíz év alatt 87 vizsgálatot indított magyar ügyekben, ezek közül 52 esetben javasolt büntetőeljárást. A magyar ügyészség azonban végül csak 17 ügyben emelt vádat, ami tovább erősíti a hatékonysággal kapcsolatos kérdéseket.

Különösen problémás területnek számítanak a vámcsalások, az OLAF 285 millió eurónyi elmaradt vámbevétel behajtását kérte Magyarországtól, azonban ebből ténylegesen mindössze 633 ezer eurót sikerült visszaszerezni.

Az uniós források felhasználásával kapcsolatos aggályok már korábban is komoly következményekkel jártak. Az Európai Bizottság 2022-ben több eljárás keretében összesen 27 milliárd eurónyi támogatást függesztett fel Magyarország számára. Bár ebből mintegy 12,5 milliárd euró időközben hozzáférhetővé vált, körülbelül 12 milliárd euró továbbra is zárolva van, és 2,5 milliárd euró végleg elveszett 2025 végéig.

Az egyik legismertebb ügy az Elios Innovatív Zrt.-hez köthető közvilágítási projekt, amelynél az OLAF szerint szabálytalanul, a versenytársak kizárásával nyerték el a pályázatokat. A hivatal 43,7 millió euró visszafizetését javasolta, és büntetőeljárást is kezdeményezett, ám a magyar ügyészség két alkalommal is lezárta a nyomozást vádemelés nélkül.

Fotó: European Commision