„Az ellenzék célpont lett” – A volt hírszerző szerint állambiztonsági logika működik

Teljesen életszerűnek tartja a Tisza Párt környezetét érintő titkosszolgálati akciókat Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, aki szerint ilyen műveletek nem indulnak el maguktól: politikai utasítás kell hozzájuk.

A HVG360-ban megjelent interjúban Telkes arról beszél, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már a kezdetektől „karmesterként” lehetett jelen az ügyben, amit szerinte az is jelez, hogy náluk volt meg először a névtelen feljelentés, és a főigazgató később egy levélben arról írt: régóta figyelték az érintetteket. Ezt Telkes szakmailag megalapozatlannak tartja, és úgy látja, a levél érdemben nem reagált a Direkt36 által feltárt részletekre sem.

Szerinte az, hogy a titkosszolgálatok egy politikai ellenzéki párt közelében jelennek meg, már önmagában rendszerszintű problémát jelez. Egy demokráciában – mondja – az ellenzék nem lehet célpont, és ha mégis azzá válik, az azt jelenti, hogy a szolgálatok elvesztették autonómiájukat, és állambiztonsági logika szerint működnek. Ilyenkor nem a kockázatelemzés, hanem a politikai megrendelés határozza meg a működésüket.

Telkes szerint egy ilyen akció nem képzelhető el anélkül, hogy a legfelső szinteken ne tudnának róla: beszél a miniszterelnök, az irányító miniszterként Rogán Antal, valamint több más, a szolgálatokat felügyelő szereplő lehetséges érintettségéről is. A végrehajtás ugyanakkor nem a teljes állományon keresztül történik, hanem szűk, kiválasztott körökben, akár fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai és magánnyomozó cégek bevonásával.

Az egész működést az orosz gyakorlatokhoz hasonlítja: az SZVR, a GRU és az FSZB esetében is bevett módszer, hogy fedőcsoportokon és hackereken keresztül dolgoznak, és ilyen hálózatok szerinte magyar nyelven is aktívak lehetnek a választások idején.

Az ügy lebukását Telkes egyértelműen dilettantizmusnak tulajdonítja: a különböző akciók nem voltak megfelelően összehangolva, a végrehajtók „egymásra futottak”, és még a jogi előkészítés is hiányos volt. Példaként említi, hogy gyermekpornográfiai vádakkal próbálták alátámasztani az ügyet, miközben ezek mögött nem volt bizonyíték, és utólag próbálták „összelapátolni” a narratívát.

A beszervezési kísérletet is súlyos szakmai hibák jellemezték: nem térképezték fel a célszemélyt, pénzzel próbálták megnyerni, és az ügynök túl sok információt adott ki túl korán. Külön kiemeli a „Gundalfként” ismert 19 éves fiú kihallgatását, amely szerinte súlyosan problémás volt, mert az AH-nak nincs rendőrségi jogköre kihallgatásra, mégis pszichés nyomás alá helyezték, és Btk.-val fenyegették. Úgy látja, a kormánymédia félrevezetően tálalta az erről készült videót, mintha beismerés történt volna.

Az interjúban Telkes egy hosszabb eszkalációs folyamat részeként írja le a Tisza elleni fellépést: ide sorolja az Ukrajnával kapcsolatos állításokat, a titkosszolgálati jelentések kommunikációs felhasználását, valamint különböző incidenseket is. Szerinte ebből a logikából az következik, hogy a választások előtt akár további, súlyos események is történhetnek.

Az orosz szál kapcsán úgy fogalmaz: sok jel utal beavatkozásra, de nem feltétlenül közvetlen szolgálati együttműködésről van szó, inkább politikai és kommunikációs csatornákon keresztül zajlik. Megemlíti Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kapcsolatát is, valamint azt, hogy a nyugati szolgálatok figyelhetik ezeket a kapcsolatokat. Felmerül az is, hogy a Tisza Világ applikáció feltöréséhez is köze lehetett a szolgálatoknak – ezt Telkes valószínűnek tartja, és egy esetleges rendszerváltás után független vizsgálóbizottság felállítását javasolja a történtek feltárására.

A bizonyítékok sorsáról azt mondja: bár egy részét megpróbálhatják eltüntetni, a hivatalos engedélyhez kötött műveleteknek több helyen is nyoma marad. Ugyanakkor szerinte az is elképzelhető, hogy egyes eljárásokat dokumentálás nélkül, úgynevezett „fehérpapíros” módon hajtottak végre.

A politikai következményekről szólva Telkes úgy véli, hogy Pintér Sándor szerepe háttérbe szorulhatott, hiszen több hasonló akcióból is kihagyták a rendőrséget. Szerinte a választás kimenetelétől függetlenül változások jöhetnek a belügyi vezetésben, és ha a jelenlegi irány folytatódik, a magyar szolgálatok működése végleg állambiztonsági jellegűvé válhat.