Telex: 14 milliárdos tábor és 1,2 milliárdos páncélozott járműpark is lett volna a csádi misszión

A Telex birtokába jutott dokumentumok szerint a magyar kormány részletesen előkészített egy több mint 21 milliárd forintos csádi katonai missziót, amely végül jogi akadályok és politikai megfontolások miatt nem jutott el a megvalósításig.

A Honvédelmi Minisztérium még 2024 végén is aktívan dolgozott azon, hogy magyar katonai kontingenst telepítsen Csádba, azonban a Telex birtokába került dokumentumok alapján a nagyszabású terv végül a megvalósulás előtt elakadt. A misszió előkészítése részletes költségvetéssel, logisztikai tervekkel és jogi módosítási javaslatokkal együtt zajlott a napvilágot látott információk alapján – írja a Telex.

A lap információi szerint a művelet két lépcsőben valósult volna meg, először egy 30 fős előkészítő egység érkezett volna a térségbe, amely felméri a helyszínt és megszervezi a feltételeket a később érkező fő erők számára. Három hónappal később egy mintegy 200 fős kontingens követte volna őket, amely kilenc hónapig teljesített volna szolgálatot Csádban.

A misszió költségei kiemelkedően magasak lettek volna, a teljes logisztikai kiadás meghaladta a 21 milliárd forintot. 

Ennek legnagyobb része, mintegy 14 milliárd forint a katonai tábor megépítésére ment volna el. A fenntartási költségek – beleértve az élelmezést, ivóvízellátást, mosogatást és a helikopterek működtetését – közel 4,7 milliárd forintot tettek volna ki. Emellett jelentős összegeket szántak járműbeszerzésre is, több mint egymilliárd forintért vásároltak volna különböző eszközöket, köztük páncélozott Toyota terepjárókat, teherautókat és mentőjárműveket.

Miért nem indult el a misszió?

A Telex birtokába jutott dokumentumo szerint a misszió végrehajtását elsősorban jogi akadályok hátráltatták. A magyar katonák telepítéséhez szükséges nemzetközi megállapodásokat nem ratifikálták, így nem állt rendelkezésre a megfelelő jogi alap. Ennek megoldására a kormány egy új előterjesztéssel próbálta volna meghosszabbítani a felhatalmazást 2026 végéig, lehetővé téve a későbbi bevetést.

A Miniszterelnöki Kormányiroda ugyanakkor több ponton is módosításokat javasolt. Felvetették, hogy a felhatalmazást ne konkrét dátumhoz kössék, hanem a misszió tényleges időtartamához igazítsák, ami akár 2027-re is kitolhatta volna a mandátum végét. Emellett törlésre javasolták azokat a részeket is, amelyek politikailag érzékenyek voltak, például azt a kitételt, amely lehetővé tette volna a magyar katonák bevetését Csád szomszédos, konfliktus sújtotta országaiban.

A kiszivárgott anyagokból az is kiderül, hogy a kormány szinte semmilyen információt nem szánt a nyilvánosság elé. nem terveztek sem társadalmi egyeztetést, sem nyilvános tájékoztatást a részletekről. A költségvetési és szakmai indoklások nagy része nem került volna nyilvánosságra, még a hivatalos dokumentumokban sem.

A folyamat végül a döntéshozatal előtt megakadt

A nemzetbiztonsági tanácsadó álláspontja szerint az aktuális geopolitikai helyzetben nem volt időszerű a döntés, ezért az előterjesztést nem terjesztették a kormány elé. Az ügy azután került újra a nyilvánosság fókuszába, hogy Pálinkás Szilveszter nyilatkozata szerint a misszió szervezésében Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is szerepet játszott. A miniszterelnök ezt visszautasította, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pedig úgy fogalmazott: „Csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek. Minden ezzel ellentétes állítás durva rémhírterjesztés.”

Fotó: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf