Suha György: Csád-ügyben én vagyok az egyes számú áldozat Magyarországon
Nemcsak az a felháborító, hogy Orbán Gáspár vallási küldetéstudata miatt telepítenének magyar katonákat Csádba, hanem az rengeteg közpénz is, amit erre az értelmetlen misszióra költene az Orbán-kormány - nyilatkozta a Kontrollnak Suha György egykori utazó nagykövet és Afrika-szakértő.
2023. november 6-án a magyar parlament elsöprő többséggel elfogadott egy határozatot, A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról címmel. A parlamenti határozatot a Fidesz és a KDNP mamelukjain kívül a Jobbik és az LMP képviselői is megszavazták. Pálinkás Szilveszter százados telexes interjújából kiderült, hogy a teljesen irracionális misszió kigondolásában szerepet játszhatott Orbán Gáspár afrikai istenlátomása is. A szürreális csádi sztoriról egy koncepciós pernek köszönhetően 13 hónapos előzetes letartóztatással sújtott Suha György egykori utazó nagykövet, Afrika-szakértő nyilatkozott a Kontrollnak.
„Csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek. Minden ezzel ellentétes állítás durva rémhírterjesztés” – írta ki közösségi oldalára pánik üzemmódban péntek délután Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter ebben a bejegyzésben biztonsági játékot játszott, hiszen kapásból korlátozta a hozzászólási lehetőségeket. A tárcavezető szerint az erről szóló hír „tiszás rémhírterjesztés”.
Néhány órával korábban Pálinkás Szilveszter honvédszázados Telexen megjelent interjújára hivatkozva Magyar Péter beszélt a Magyar Honvédség tervezett csádi missziójáról. A Tisza Párt elnöke azt mondta, hogy a műveletet a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár szervezi, aki azzal számol, hogy a bevetésben a magyar katonák fele életét veszítheti. Magyar ígéretet tett, hogy kormányra kerülésük esetén azonnal kivizsgálják a csádi missziót, és azonnal leállítják a magyar katonákat érintő külföldi missziók tervezését. Továbbá felelősségre vonnak majd mindenkit, aki részt vett a misszió előkészítésében.
Orbán Gáspárhoz maga Isten szólt Afrikában
A másfél millió feletti megtekintés felett járó interjúból kiderült, Orbán Gáspár azt mondta Pálinkásnak, hogy korábban, amikor Afrikában önkénteskedett, megerősödött a hite, „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket.” Innen jött az ötlet, hogy a miniszterelnök fia katonai missziót vezessen Csádba az ottani keresztények megvédésére.
Az elmúlt napok híreiből tudjuk, hogy Orbán Gáspárnak komoly vallási küldetéstudata lehetett akkor, amikor Csádban magyar katonai jelenlétet delirált. Ez a hír önmagában is rettenetes a magyar kül- és katonapolitikai tervezés egészére nézve, hát még az a hatalmas mennyiségű közpénz, amit erre a teljes kudarcot hozó „stratégiai partnerségre” fordítottunk
– írta nagypénteki bejegyzésében Suha György egykori csúcsdiplomata, akit azért tartóztattak le 2024-ben, mert nyilatkozott a patinás Le Monde-nak, amelyben instabilnak nevezte a csádi államot, a magyarok oda tervezett misszióját pedig értelmezhetetlennek és kockázatosnak jellemezte. Az Afrika-szakértő a Kontrollnak kifejtette, hogy
Orbán Gáspár személye és a nagyon furcsa identitáskereső attitűdje szerepet játszik a csádi sztoriban, de nem ez a legfőbb motívum. Szerepet játszhattak gazdasági megfontolások, amit az is alátámaszt, hogy a Karmelitában a csádi elnök és Orbán Viktor között a csádi pénzügyminiszter is helyet foglalt, aki meghatározó pénzügyi döntéshozónak számít a hazájában.
„Ezen a megbeszélésen pénzügyi dolgok nyilvánvalóan szóba kerültek. A korrupciót afrikai országokban nem zárhatjuk ki, ugyanígy a NER működéséből sem, de ezt bizonyítani nem tudom. Ezen a találkozón nem Orbán Gáspár vallási tébolyáról lehetett szó. A másik momentum, ami sokkal izgalmasabb lehet, hogy a magyar kormány egy hírszerzési központ létrehozását ajánlotta fel. E mögé simán oda lehet tenni az orosz proxy érdekeket még akkor is, ha sosem volt igazán jó az orosz-csádi viszony”
– nyilatkozta lapunknak Suha György, hozzátéve: a magyar fél gyorsreagálású erők (FIR) kiképezését is vállalta Csádban, aminek a helyszíne és a módszertana is megvolt már. Ez azt a célt szolgálta, hogy az ottani elnöknek is legyen egy TEK-hez hasonlatos biztonsági szolgálata. Orbán Gáspár „idiotisztikus messianizmusa” pedig a kormány számára adhatott egy kedvező narratívát a csádi üzleteléshez. Azt viszont túlzásnak érzi a korábbi miniszteri biztos, hogy a miniszterelnök fiának ez a sajátos fixációja lett volna a fő motivációs eleme a Csáddal történő biznisznek. Arról is tudni, hogy kimentek az afrikai országba NER-közeli vízügyi vállalkozók infrastruktúra-fejlesztési ajánlatokkal.
Suha György (Forrás: Facebook)
Egy totálisan értelmetlen projekt a külügyben, amire milliárdokat égetnek el
A keresztényüldözés elleni harc a magyar külpolitikának egy teljesen értelmetlen módon kiemelt területe, ami különben mindenféle EU-s normával is szembe megy, ugyanis nem lehet vallási alapon humanitárius segélyezéssel foglalkozni - mondta Suha György.
Orbánnak szenzitív pontja Gáspár fia, akinek a címlapon történő ábrázolása után határozta el, hogy kivégzi a Heti Válasz lapot, amit véghez is vitt a 2018-as választások után oly módon, hogy még a lap digitális archívuma is eltűnt. Suha György ezt személyes élményével támasztotta alá.
2017-ben ő volt a csádi nagykövet, majd eljőve a külügytől a Le Monde-nak nyilatkozott arról, hogy egy marhaságnak tartja az ottani magyar katonai jelenlétet. „Innentől kezdve tizenhárom hónapig én egy börtöncellában voltam egy teljesen fiktív ügyben, amiben azóta sincsen semmilyen előrelépés, még érdemi tárgyalás sem volt. Nyilvánvaló volt, hogy az én meggyanúsításom Csáddal függ össze. A házkutatásnál a csádi anyagaimat keresték, a lehallgatásom a francia lapnak adott nyilatkozatom másnapján kezdődött meg.
Csád és Orbán Gáspár a miniszterelnöknek és a feleségének egyaránt nagyon érzékeny pontja.
Aki ezt megsérti, az a legdurvább szankciókkal számolhat. Pont ezért jelenthet ez kockázatot Pálinkás úrnak is. Nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy itt koncepciós eljárások zajlanak. Ennek vagyok mai napig is az alanya. Az ilyen ügyeket eddig az ügyészség, mint a párt ökle igyekezett tolni, ami az áprilisi rendszerváltás után nyilván megváltozik.
Suha György változatlanul hisz a jogállamban, és a tárgyalása végén egy hatalmas kártérítési pert fog indítani, ugyanis Csád-ügyben magát tartja az egyes számú áldozatnak Magyarországon.
Ökörségnek tartja az erre kidobált százmilliárd forintokat. „Ebben az országban a magyar nagykövetség is teljesen szükségtelen, ugyanis nincs Csádban semmi keresnivalónk ilyen szoros viszonyrendszerben. Ezt a kiemelt státuszt, amit ez az ország kapott képtelenség észszerű érvekkel alátámasztani.”
Szijjártó Péter felbecsülhetetlen károkat okozott a minisztériumban és a diplomáciában egyaránt
A Tisza Párt szakértői körében Suha elmondta, hogy a külképviseleti szavazás jelenlegi helyzetén látványosan lehetne javítani egy miniszteri utasítással, még csak törvényt sem kellene módosítani hozzá. Ezekkel a praktikus megoldásokkal azonban nem él a magyar diplomácia és a külügy.
Szijjártó Péter külügyminiszteri feladatfelfogása azonban nem európai alapvetéseken nyugszik. Egyrészt tönkretette a minisztérium belső működését, a személyzeti és hierarchikus rendszerét gyakorlatilag lenullázta. Helyette itt egy kontraszelektált politikai parkolópálya jött létre, ami az ő személyes felelőssége tárcavezetőként.
„A külpolitikai tevékenységében pedig ő az egyszerű visszhangja a miniszterelnöknek, hiszen ő sosem volt egy önálló politikai aktor. Tulajdonképpen ő csupán Orbán Viktor magyar hangja egy külügyminiszteri névjegykártyával.
Szijjártó károkozása az elmúlt évek során szinte felbecsülhetetlen, ezért az új tárcavezetőnek borítékolhatóan komoly kihívásokkal kell majd szembesülnie" - hangsúlyozta Suha György.
Hatalmas lomtalanításra lesz szükség a külügyben is a NER bukása után
A transzparencia a külügyminisztériumból teljesen eltűnt, elég csak a lélegeztetőgépek ügyére utalni, a trieszti kikötőbe beleölt euró tízmilliókra vagy a totálisan felesleges háttérintézményekre és a kifizetőhelyként működő zavaros hátterű cégekre. Szijjártó tárcavezetőként ebből a szempontból a fideszes vezetők archetípusa, aki szétzúzta a jobb sorsra érdemes magyar külügyi logikát és ezáltal a diplomáciába vetett kollektív bizalmat is. „Aki az elmúlt évtizedben került be fiatalon a külügybe, azok nagy része otthagyta a pályát és nem ok nélkül. Az is tragikomikus, amikor a semmilyen nyelven nem beszélő Budai Gyula ott ül a miniszteri tárgyalásokon."
Az egész külügy - ami a mutyik világa - emiatt egy fedőintézménnyé vált, ami kikopott káderek és sportvezetők kifizetőhelyévé züllött.
„Hatalmas lomtalanításra lesz itt majd szükség a NER bukása után, és azonnal el kell kezdeni visszaépíteni a nemzetközi bizalmat, mert ez egyértelműen országimázs kérdés. Ehhez sok idő és energia kell majd, és ami a legfontosabb, gyökeresen más attitűd is – fogalmazott Suha György a Kontrollnak.
Fotó: Facebook
