Nagyobb sebességre kapcsolt az állami ingatlanok eladása a választások előtt

Az elmúlt másfél évben tucatjával adott el milliárdos értékű állami ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az eladási hullám még 2024-ben kezdődött, de tavaly pörgött fel igazán, a csúcspontját pedig 2026 első negyedévében érte el. 

Az eladási hullám minisztériumi épületeket, irodaházakat, vállalati építési telkeket, egy egykori hotelt és egy korábbi irattárat sem kímélt. Az utóbbi időben már az sem jelentett akadályt, ha a szóban forgó épületet még használta egy állami szerv, mert akkor a használóval együtt értékesítették az ingatlant. Magyar Péter március közepén egy felháborodott posztban kérte számon a kormányon, hogy miért hirdették meg a választás előtt eladásra a Pénzügyminisztérium épületét - írja a G7. 

Ez a számonkérés azonban kicsit megkésett, egyrészt azért, mert az MNV már harmadjára próbálta meg értékesíteni az épületet, másrészt pedig azért, mert a korábbi hónapokban tucatjával dobott piacra rendkívül értékes állami ingatlanokat a vagyonkezelő. Többet pedig sikeresen el is adtak. A portál arra is emlékeztetett, hogy 2024 októberében jelentősen megugrott az eladásra kínált ingatlanok száma az MNV erre a célra fenntartott aukciós felületén. 

Akkoriban durván másfél hónap alatt több mint háromszáz állami ingatlant bocsátottak árverésre, és október közepén is 130 aukció volt előkészítési illetve jelentkezési szakaszban. Ez a szám a korábbiakhoz képest nagyon feltűnően magasra ugrott. A portál a hirtelen növekedést látva elkezdte lementegetni a sikeresen elárverezett nagyobb értékű ingatlanok adatait. Ez azért kellett, mert az MNV aukciós portáljának mindenki számára elérhető verziója csak néhány hétig tárolja az árverések részleteit, az adatok utána egyszerűen eltűnnek onnan. 

Most is csak azoknak a lejárt árveréseknek az adatlapja látható a listán, amelyek licitidőszaka az elmúlt öt hétben volt. Márpedig a rendszer így most egy igen aktív időszakot rejt el - írja a portál. Az MNV szerződéseket összesítő adatbázisa szerint az azóta eltelt másfél évben nagyjából 500 állami ingatlant adtak el, az aukciók száma (mivel ezek nagyrészben eredménytelenek voltak) pedig ennek a többszöröse volt. A kifejezetten nagymértékű aukcióból is jóval több volt az utóbbi időben, mint azt korábban megszokhattuk. 

A G7 gyűjtése alapján 2024 októbere óta 19 olyan árverés zárult eredményesen, aminél az eladási ár meghaladta az egymilliárd forintot. Ez ahhoz képest rengeteg, hogy a 2016 és 2024 közötti időszak legtöbb évében mindössze két milliárdos értékű ingatlan eladásáról kötött szerződést az MNV. A növekedés talán még szembetűnőbb úgy, ha az összes tranzakció együttes értékét vizsgáljuk meg. Az MNV mindig feltünteti az éves beszámolójában, hogy mekkora bevétele származott az ingatlaneladásokból. Egészen 2023-ig ez évi 11 és 26 milliárd forint között alakult, az átlag pedig 16,6 milliárd forintra rúgott. A tavalyi évben azonban ezt is megduplázták. 

A MNV ugyan még nem tette közzé a 2025-ös beszámolóját, de a szerződéskereső rendszerükben szereplő megállapodások alapján kitűnik, hogy az előző évben több mint 57 milliárd forintot kaphattak az értékesített ingatlanokért. Ebben ráadásul nincs benne a rákosrendezői telkek eredeti formájában végül meghiúsult értékesítése, amely még ezt a hatalmas összeget is megduplázná. Az eladások pedig azóta sem csökkentek. A szerződéskeresőbe az idei évről még csak a megállapodások töredéke került be, de a lezárt aukciók alapján csak az első negyedévben 26-27 milliárd forintnyi ingatlanvagyonon adhatott túl az MNV.

Ezt a magas számot leginkább azzal lehet magyarázni, hogy az első három hónapban nyolc olyan ingatlant sikerült értékesíteni, amelyek bruttó eladási ára több volt, mint egymilliárd forint. Tavalyig ez még a teljes évre levetítve is soknak számított. Ezen a ponton azt is érdemes megjegyezni, hogy több, még a nagy értékűek közül is kiemelkedő ingatlanra nem is sikerült vevőt találni. 

Ilyen volt a már korábban említett Pénzügyminisztérium épülete, amelyet első körben 37 milliárd forintért hirdettek meg, de még a harmadik körben is 35 milliárdért próbálták értékesíteni. Szintén tízmilliárdos nagyságrendű bevételt várt volna az MNV a Béla király úti köztársasági elnöki rezidencia értékesítéséből, ám hiába tartottak két aukciót is, senki nem jelentkezett érte. Ahogy a Budapesti Állatkórházra sem, aminek a vételára 4,4 milliárd volt. 

Az elmúlt hónapokban már azt sem vették figyelembe, ha ha az értékesítésre kiszemelt épületet még használta valamelyik állami cég, minisztérium vagy egyéb szervezet. Az MNV ugyanazzal a megoldással élt ezekben a helyzetekben: az eladással párhuzamosan egyből kötnek a vevővel egy haszonkölcsön-szerződést is, hogy a tranzakció után ne kerüljenek utcára az állami bérlők. Így adták el

• még tavaly a Belügyminisztérium épületét, amit 2026. január közepéig használhattak a minisztérium alkalmazottai;
• az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Budapest belvárosi épületét, amit 2026. december 31-én vehet legkésőbb birtokba a vevője;
• a NAV két irodaházát is, amelyeket az adóhatóság új irodakomplexumának átadásáig, de akár 2027. június 30-ig még használhat a hivatal;
• illetve ha az eladás nem is sikerült, de így hirdették a Magyar Államkincstár, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Budapest Főváros Kormányhivatala egy-egy irodaházát is.

Már az eladási boomot is nehéz nem úgy értelmezni, hogy valamilyen okból még a választás előtt megpróbáltak kiszórni egy csomó nagy értékű állami ingatlant - jegyzi meg a lap.