Ügyészséghez fordulnak veszprémi civilek az Aranyosvölgy védelmében

Az Aranyosvölgybe egymással összefüggő ingatlanfejlesztéseket terveznek olyan területeken, amiket néhány éve adott el az önkormányzat. A civilek a beépítés ellen aláírásokat gyűjtöttek, demonstrációt szerveztek, a legújabb lépésükben pedig kezdeményezik az adásvételi szerződések ügyészségi vizsgálatát.  

Az ügy nyáron kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a környéken élők észrevették, hogy a város olyan településrendezési módosításokat készít elő, amik intenzívebb beépítést tennének lehetővé az Aranyosvölgyben. Júniusban egy helyi lakos felvette a kapcsolatot az aHang szervezettel, és az általuk indított petícióhoz körülbelül öt nap alatt 4200-an csatlakoztak. Ez veszprémi viszonylatban nagyon jelentős társadalmi támogatást jelentett

„Ekkor, tehát 2026 júniusában kapcsolódtam be helyi ügyvédként az ügybe, és vállaltam az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesület ügyének nyilvános képviseletét. A lakossági és civil fellépés első eredménye az volt, hogy a beépítés növeléséről szóló döntést levették a júniusi közgyűlés napirendjéről” – nyilatkozta a Kontorll.hu-nak dr. Weltler Ádám, az Egyesület jogi képviselője.

„Az ingatlan tulajdoni lapjait lekérve tapasztaltuk, hogy a területet az önkormányzati tulajdonú Veszprémi Közszolgáltató Zrt. (VKSZ) leánycége, az Öko Aranyosvölgy Kft. értékesítette. Az önkormányzati érdekkörbe tartozó ingatlanok két nagyobb csomagban, 2020-ban és 2021-ben kerültek magánkézbe. A vevő a Bakony–Balaton Régió Fejlesztő Zrt., illetve a Fiber Laser Kft. volt, a két csomag összesen mintegy 207 millió forintért kelt el” – mesélte a jogász.

A terület jövőjét korábban az Aranyosvölgyi völgyhíd és egy kutatás-fejlesztési, intézményi terület kialakításának terve határozta meg, de ezek helyett később lakóingatlan-fejlesztések kerültek előtérbe: a bemutatott elképzelések alapján összesen több mint kétszáz lakás épülhetett volna a Séd mentén.

Elvesztek a versenyeztetésről szóló dokumentumok

„Álláspontunk szerint az értékesítések két ponton vetnek fel komoly kérdéseket. Az egyik az értékbecslés: az északi területeket a körgyűrű melletti és azon kívüli ipari-gazdasági ingatlanokkal, a délieket pedig gyulafirátóti ingatlanokkal hasonlították össze. Megítélésünk szerint ezek nem tükrözik megfelelően az Aranyosvölgy városon belüli elhelyezkedését és sajátos adottságait. A másik kérdés az, hogy volt-e valódi, kellően széles körű piaci verseny. Egy alacsony induló ár mellett is kialakulhat reális vételár, ha az értékesítés megfelelő nyilvánosságot kap, és a vevők ténylegesen versenyeznek. A rendelkezésünkre álló iratok alapján azonban ennek feltételei és lefolyása nem kellően tisztázottak, a VKSZ tájékoztatása alapján szervercsere miatt elvesztek a versenyeztetésről szóló iratok. Hogy pontosan miért alakult így az értékesítés, azt további dokumentumok nélkül nem lehet felelősen megmondani” – szögezte le a jogász.

Aranyosvölgy miatt még szeptember 23-án tüntetést is tartottak, ahol a polgármester is jelen volt, másnap pedig a közgyűlés elfogadta az érintett területekre vonatkozó változtatási tilalmat. Ez Weltler Ádám szerint fontos eredmény, ami időt ad a völgy hosszú távú jövőjének rendezésére. 

Akár pereskedés is lehet a zöldterületté való átminősítés után

Az Egyesület október 19-én egyeztetett Porga Gyula polgármesterrel, amit az ügyvéd alapvetően konstruktív megbeszélésként értékelt, a városvezető megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett a terület zöld jellegének megőrzése mellett, és komolyan fontolóra vette egy szándéknyilatkozat aláírását is a civilek által javasolt ökológiai zöldfolyosó kialakításának támogatásáról. 

Weltler Ádám azonban a közösségi oldalán arról is tájékoztatott, hogy a polgármester a találkozón egyértelművé tette, hogy a városnak nincs olyan felajánlható csereingatlanja, ami megfelelne a befektetőknek. A körülbelül 207 millió forintos vételár visszafizetését, illetve annak inflációval növelt megtérítését a polgármester sem tartja célravezetőnek. A zöldterületté való átminősítés esetén befektetői perre számít, a jogvita eldöntését bíróságra bízná szakértői értékelés mellett. Az értékbecslések helytállóságát szakértői kompetencia hiányában nem tudja megítélni, belső vizsgálatot helyezett kilátásba, miként a VKSZ-nél történt szervercsere esetében is. 

„A befektetők belátása és együttműködése nélkül belátható időn belül gyors, méltányos megállapodással a tulajdon kérdése nem rendeződhet. A célunk azonban változatlan: Aranyosvölgy kerüljön vissza közösségi tulajdonba, és megőrzése kapjon tartós garanciákat. Természeti környezetünk, vízellátásunk biztonsága, életminőségünk és gyermekeink jövője ezt kívánja és nagyon szomorú látni, hogy egy-egy befektetői csoportnak fontosabb a haszonszerzés, mint a polgártársaik életminősége” – jegyezte meg az ügyvéd.

Az érintett területeken Jelenleg változtatási tilalom van, a szabályozási terv módosítását a tervek szerint 2027 júniusára készítik elő. A civilek álláspontja szerint mielőbb meg kell alapozni a zöldterületté való átminősítést, ami miatt nem jár automatikusan kártalanítás a befektetőknek.

Tartós garanciát kérnek a civilek, hogy az Aranyosvölgy zöld marad

„Egyrészt szeretnénk részt venni az Aranyosvölgy jövőjének kialakításában. Szakmai és lakossági egyeztetést igényel, hogy mely részeket kell érintetlenül megőrizni, hol lehet biztosítani a közösségi hozzáférést, és milyen rekreációs használat fér össze a természeti értékek és a vízbázis védelmével. Másrészt folytatni kell a korábbi értékesítések körülményeinek feltárását. Mivel a VKSZ tájékoztatása szerint a célzott értékesítési felhívásokat tartalmazó kimenő e-mailek szerverprobléma miatt nem hozzáférhetők, így továbbra sem ellenőrizhető teljeskörűen, hogy kiket, milyen feltételekkel hívtak fel ajánlattételre. Az ajánlattevők tulajdonosi kapcsolatait is tisztázni kell, mert az általunk megismert adatok alapján egyes vállalkozások között átfedések mutatkoznak. A város akkor nyugodhat meg, ha tartós garanciát kap arra, hogy az Aranyosvölgy zöld marad, és közben arra is világos választ kapunk, hogyan kerültek magánkézbe ezek az ingatlanok. Egy esetleges visszavásárlás vagy csere feltételeinek pedig teljesen átláthatónak kell lenniük: a veszprémieknek tudniuk kell, milyen költséget vállal a város, és mit kap érte” – szögezte le Weltler Ádám.

Az ügyvéd szerint a polgármester igyekszik magától távol tartani a problémát és a VKSZ belső ügyének beállítani. Weltler azonban egy videóban felhívta a figyelmet arra, hogy míg egy önkormányzati tulajdonú ingatlan eladására nagyon szigorú értékesítési szabályok vonatkoznak, az önkormányzati cégek ingatlanjai esetében ugyanez a szigor már nincs meg. 

"Vajon hogyan lehet, hogy egy 5 millió forintos, közvetlen önkormányzati tulajdonú ingatlan eladásáról egy héttagú bizottság dönt, miközben egy önkormányzati cég leányvállalatának 100 millió forintot meghaladó ingatlanértékesítéséhez elegendő lehet egyetlen vezető döntése” – tette fel a kérdést az ügyvéd, aki friss posztjában azt is bejelentette, hogy az ügyészséggel vizsgáltatja meg az aranyösvölgyi ingatlanok adásvételi szerződéseit. 

Fotó: veol.hu / YouTube