A magyarok döntő többsége helyesli, hogy a NER időszaka alatt kinevezett közjogi méltóságok távozzanak a pozíciójukból

A legszélesebb társadalmi konszenzus a befagyasztott EU-s források megszerzése körül rajzolódik ki: ez az egyetlen feladat, amellyel valamennyi politikai tábor, még a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói is nagy arányban egyetértenek. Magyar Péter szereplése az M1-en megosztó volt, de a többségnek inkább tetszett.

A közjogi méltóságok lemondásának igénye abszolút többséget élvez a társadalomban: a Tisza tábora szinte egyöntetűen összezár a kérdésben, de a Mi Hazánk szavazóinak és a fideszesek egy része is minimum ambivalens álláspontot képvisel. Az EU-s pénzek hazahozatala viszont toronymagasan vezeti a választói igények listáját, Magyar Péter közmédiás szereplése viszont megosztotta a magyarokat – derül ki az Europion felméréséből, amit a Népszava közölt. 

A Tisza választási győzelme utáni első napokban a kutató cég három kulcskérdés mentén mérte fel a közvéleményt országos reprezentatív mintán: 

• Mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok lemondatását követeli? 
• Hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét?
• Melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket első számú prioritásnak tartanak?

Magyar Péter egyik első követelése volt, hogy az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – köztársasági elnök, Kúria elnöke – mondjanak le tisztségükről. A felmérés eredményei szerint 

a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55 százaléka – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, ás a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42 százalékot tesz ki. Az ellenzők tábora– akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen 31 százalék, míg a fennmaradó 14 százalék bizonytalan a kérdésben.

A Tisza Párt szavazói szinte egyöntetűen (94 százalék) valamilyen szinten helyeslik a követelést – közel háromnegyedük teljes mértékben is –, míg a fideszesek közel 70 százaléka elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47 százalék) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor minden hetedik szimpatizánsuk legalább részben egyetért a követeléssel. A kis pártok szavazóinak, illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.

Magyar Péter szereplése a közmédiában

Magyar Péter szerda reggel a Kossuth Rádiónak és az M1-nek is interjút adott. A válaszadók közel fele (49 százaléka) tetszéssel fogadta a leendő miniszterelnök határozott fellépését, és úgy ítélte meg, hogy a közmédia munkatársai ezt megérdemelték. A megkérdezettek 35 százaléka ugyanakkor ellenségesnek tartotta Magyart, és véleményük szerint egy kormányfőnek ennél visszafogottabban kellene viselkednie. 17 százalék nem látta az interjúkat, vagy nincs róla véleménye.

A Tisza-szavazók 82 százaléka pozitívan értékelte a fellépést, miközben fideszesek 70 százaléka kifogásolta azt. A Mi Hazánk táborán belül 55 százalék tartotta ellenségesnek a Tisza Párt elnökét, míg a párthoz nem kötődők körében a három lehetséges válasz megoszlása kiegyenlített volt.

Az új kormány legfontosabbnak feladatai

A legszélesebb társadalmi konszenzus a befagyasztott EU-s források megszerzésének feladata övezi: a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) jelölte meg ezt az egyik legfontosabb feladatként, és ez az egyetlen terület, amellyel valamennyi politikai tábor – köztük a Fidesz-szavazók (35 százalék) és a Mi Hazánk támogatói is (40 százalék) – viszonylag magas arányban ért egyet.

Az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37 százalék jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. 

Az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56 százalék) és a párthoz nem kötődők (50 százalék) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának prioritása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében erősen támogatott.

A Fidesz-hívők nem szeretnének elszámoltatást

Éles törésvonal mutatkozik az olyan prioritásoknál, mint az elszámoltatás kérdése és az állami intézmények függetlenségének megteremtése: ezeket elsősorban a tiszások tartják fontosnak, miközben a fideszesek körében ezek csak „marginális dolgok”. Az Europion szerint ez az eredmény azt sugallja, hogy a Tisza-kormány az előző kormányzati örökség lebontására irányuló elemei egyelőre nem kapnak pártokon átívelő támogatást.

Magyar Péter nemcsak az államfőt szólította fel lemondásra, hanem mintegy tucatnyi más állami szerv vagy szervezet vezetőjét, így például a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság elnökét és az NMHH-t vezető fideszes bábot is. Vasárnap este annyit üzent nekik, jobb ha önként távoznak, mert amúgy leváltják őket.