Simor András: Az MNB zsarolása miatt mondtam le

Simor András volt jegybankelnök volt szerdán az ATV Egyenes beszéd című műsorának a vendége, ahol Matolcsy György vagyona és az MNB is szóba került. Simor a beszélgetést egy érdekes történettel zárta arról, hogy miért is mondott mondott le 2024-ben a bécsi Erste Bankban elfoglalt pozíciójáról.

Simor elmesélte, hogy 2020-ban választották meg az Erste Group Bank felügyelőbizottságának tagjává, ez a bécsi székhelyű bank az anyabankja az Erste összes leányvállalatának Közép-Kelet Európában. 2024-ben mondott le a pozícióról, hat hónappal azután, hogy három évre megválasztották, de eddig még nem mondta el, mi vezetett ehhez a döntéshez. 

Állítása szerint 2023 decemberében megkereste az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován, és elmesélte neki, hogy részt vett egy találkozón a Magyar Nemzeti Bank egy ablaktalan, kis szobájában, ami előtt még a telefonját is le kellett adnia. Ott közölte vele az egyik alelnök, hogy ameddig Simor András az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal. Ez az alelnök a pénz- és bankügyi felügyelet vezetője volt. Simor András ezt úgy kommentálta az ATV-ben: 

„Lefordítottam magyarra, ezt én úgy hívom: zsarolás”, majd azt is hozzátette, az ilyen hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 

Ez az eset még karácsony előtt történt, az MNB pedig „szokatlan adatokat” kért az Erste Magyarországtól még karácsony és újév között egy vizsgálat keretében. Amikor próbálták megtudakolni, hogy mégis mi ez az egész ebben a nem szokványos időpontban, annyi válasz érkezett az MNB-től, hogy „a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökeimnek, hogy ez az egész abbamaradjon”.

Simor András ezek után nyújtotta be a lemondását, de feljelentést bizonyíték hiányában nem tettek. Ebben az időszakban Kandrács Csaba volt az MNB pénzpiacokért felelős alelnöke. Megkerestük Kandrács Csabát, aki telefonon annyit közölt, hogy nem akar nyilatkozni.

Az adásban szó esett még Matolcsy György leveléről is, amelyben Simor szerint „annyi hazugság van, hogy az emberben felmegy a pumpa”. A volt jegybankelnök szerint hazugság, hogy Matolcsynak nem állt volna jogában beleszólni az alapítványok működésébe. A döntésekért ugyan a kuratórium felelt, de Simor szerint a kuratórium „nem az égből csöppent oda”, azt az MNB igazgatósága nevezhette ki Matolcsy vezetésével. A kuratóriumban egy jövőkutató, egy geográfus, egy fenntartható fejlődési szakértő és egy szélsőséges összeesküvéselmélet hívő kapott helyet, mindenféle befektetési tapasztalat nélkül.

„Itt rögtön a hűtlen kezelés, vagy legalábbis a hanyag kezelés áll meg, mindkettő súlyos börtönbüntetéssel jár” – mondta Simor András, hozzátéve, hogy ezt a kinevezést jogukban állt volna visszavonni. A 2024-es mérleg szerint 13 milliárd a vagyon, „hiába állítja Matolcsy, hogy a 280 milliárd megvan. Állítani mindenki tud valamit, csak bizonyítani nem tudja” – folytatta.

„Rossz hírem van Matolcsy György számára, a számviteli szabályok azt mondják, hogyha egy befektetés tőzsdén van, akkor a tőzsdei árfolyamon kell – nem lehet, hanem kell – értékelni a könyvekben” – Simor ezzel Matolcsy azon kijelentésére utalt, miszerint nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetést. „Lehet, hogy a számviteli szabályokat kellene elolvasni, mielőtt nyilatkozik” – mondta.

Szóba került az MNB székháza is, Simor szerint amikor ő ott dolgozott, az épület anélkül is teljesítette a Matolcsy által felsorolt célokat, hogy ráköltöttek volna négyzetméterenként 8 millió forintot, összesen százmilliárdot, és anélkül, hogy „minden egyes munkahelyre ráköltöttek volna 300 millió forintot”.

Reagált az Erste

Az Erste a Telex megkeresésére a következőképpen kommentálta a Simor András által elmondottakat: 

„Az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll. Az Erste előre tekint, bízva egy olyan Magyarországban, amely a piaci szereplőknek jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít.” 

Mint az emlékezetes, az utóbbi időben valóban látványos politikai nyomás nehezedett a bankra, vélhetően nem függetlenül attól, hogy a Tisza Párt pénzügyminiszter-jelöltje, Kármán András onnan érkezett. Orbán Viktor konkrétan a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét és a Shellt egy választás előtti gyűlésén. Később az Erste már abban abból a listából is kiesett, ami a Nagy Márton távozó nemzetgazdasági miniszter által szívesen látott pénzintézeteket tartalmazta.

Kép: ATV Egyenes Beszéd/Youtube