Törvénysértő volt a Nemzeti Petíció reklámozása a köztévén, eljárást indított az NMHH

A közmédia nem először sértette meg a társadalmi célú reklám közzétételére, illetve más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módjára vonatkozó törvényi előírásokat. Az évi 160 milliárdos költségvetésből nem lesz nehéz befizetni a pár milliós bírságot.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) korábban 1,8 millió forintos bírsággal sújtotta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, amiért a közszolgálati televízió csatornáin (M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World) a „Nemzeti konzultáció” ábra megjelenítésével 2025. november 1. és december 7. között folyamatosan megsértette a társadalmi célú reklám közzétételére, illetve más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módjára vonatkozó törvényi előírásokat – derült ki a hatóság csütörtöki közleményéből.

A mostani eljárást azért indította el a hatóság, mert szintén ezeken a csatornákon 2026. február 2. és április 8. között a „Nemzeti Petíció” felirattal is ugyanezeket a törvényi előírásokat sértették meg a közmédiánál. Ebből kifolyólag borítékolható, hogy ennek az eljárásnak is pénzbeli büntetés lesz majd a vége. Az MTVA éves költségvetéséhez mérve a bírság mértéke alig-alig érzékelhető nagyságú.

A Tisza Párt korábban többször tett panaszt a Kossuth rádió Facebook-oldalának egyoldalúsága miatt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azonban elutasította, de a Kúria a pártnak adott igazat, és eltiltotta a közmédiát a törvénysértéstől.

Ezt a kúriai ítéletet azonban az Alkotmánybíróság kisvártatva megsemmisítette, mondván: a Facebook nem médiaszolgáltatás, nem követelhető meg tőle a kiegyensúlyozottság.

Ahogy a HVG emlékeztetett rá, néhány nap múlva ugyanez megismétlődött: NVB, Kúria, Ab. A Kúria az első Ab-határozat után is törvénysértést látott, de az MTVA panasza alapján az Ab újra kimondta: Alaptörvény-sértő a Kúria ítélete, mert nem indokolta meg, milyen eseményekről szóló tudósítást hiányolt.

„A közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy a kampányban részt vevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson.”

Továbbá az Ab szerint a kormány tagjainak a szereplését másképp kell nézni. A köztisztségek betöltői esetében „nyilvánvalóan nem elvárható, hogy a választási kampány során e minőségükben ne nyilvánuljanak meg, s ugyanígy nem várható a médiaszolgáltatótól az sem, hogy őket elhallgassa vagy elhallgattassa. A kormány, az Országgyűlés stb. nyilvánvalóan a választási kampány idején is működik.

Nincs olyan szabály, amely az objektív különbségek kiegyenlítését a sajtó számára kötelezővé tenné. Az viszont elvárás, hogy indokolatlan, önkényes előnyben vagy hátrányban részesítés ne történjék.”

Ezután harmadszor játszódott le ugyanaz: a Tisza Párt további napok hírközlése miatt tett panaszt, és a Kúria ismét, az Ab-határozatokat figyelembe véve is igazat adott neki, mert bár

a Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak, a közmédia mindenfajta tájékoztató, véleményformáló tevékenységével szemben elvárás a pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása.