Így lehet eltávolítani Sulyok Tamást, ha nem megy önként

A Tisza Párt tektonikus választási győzelme után a papírformának megfelelően ismét napirendre került a köztársasági elnök személye és az államfői intézmény mibenléte. Hack Péter jogtudós, az ELTE ÁJK emeritus professzora az államfő lemondásáról vagy maradásáról, az elmozdításának jogi lehetőségeiről, a közvetlen elnökválasztásról is kifejtette az álláspontját.

A leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt időszakban többször is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. Az államfőnek, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a Kúria elnökének május 31-ig adott határidőt a lemondásra, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.

Hack Péter a távozó hatalomtól intim közelségben álló Indexnek leszögezte, hogy az önként történő távozás az elnök döntésétől függ. „Ha az a kérdés, hogy van-e közjogi indok az elnök lemondására, akkor azt válaszolom, hogy én nem látok ilyen közjogi indokot. Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a vita nem Sulyok Tamás személyéről szól, hanem a köztársasági elnöki intézményről, hanem arról, hogy az 1989. október 23-a óta működő közjogi berendezkedésünkben milyen helyet foglal el a köztársasági elnök.”

Az Alkotmánybíróság kétharmada is kellene Sulyok elmozdításához

Hack emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 16 évben a Fidesz több esetben is visszaélt a parlamenti szupertöbbségével, és a közjogi rendszert politikai előnyök reményében úgy változtatta meg, hogy azzal gyengítette a független hatalmi ágak szerepét. Ez történt az Alkotmánybíróság és a bírósági szervezetrendszer igazgatása esetén is, ahol a függetlenség garanciái gyengültek, bár szerinte a bíróságok az elmúlt tizenhat évben is függetlenek maradtak.

A köztársasági elnöki rendszer tekintetében viszont az Alaptörvény sem az elnök megválasztásának eljárásában, sem az elnök jogköreiben, sem a megbízatása megszűnésének kérdésében nem változtatott a korábbi szabályokon. 

Az Alaptörvény megőrizte az 1989–1990-es Alkotmány szellemét, tehát az elnöki pozíciót közjogi legitimációval támasztotta alá, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kizárta az elnök politikai felelősségét. Az elnök személye sérthetetlen. Az elnök az Országgyűlésben nem interpellálható, nem lehet vele kapcsolatban bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, és az Országgyűlésnek nincs joga arra, hogy leváltsa az elnököt, a hivataltól megfosztást az Országgyűlés kétharmados kezdeményezésére az Alkotmánybíróság kétharmadának szavazatával lehet csak megtenni.

Ezek 1989 óta létező szabályok, amikhez a Fidesz nem nyúlt hozzá az elmúlt tizenhat évben. Tehát ebben a körben nem merül fel az, hogy a Fidesz által létrehozott nem jogállami megoldást egy jogállami megoldással kellene felváltani

– jegyezte meg Hack Péter, aki lehetséges megoldásnak tartja a közvetlen elnökválasztást, hiszen a világ számos országában ezt a konstrukciót alkalmazzák. A közvetlen elnökválasztásnak csak akkor van viszont értelme a jogtudós szerint, ha az elnök jelenleg alapvetően szimbolikus jogkörei érdemben bővülnek, és az államszervezetet az elnöki vagy a félelnöki rendszer felé mozdítják el. Egy ilyen új rendszerben az államfőnek már nem csak közjogi legitimitása van, hanem politikai is, tekintettel arra, hogy nemcsak az országgyűlési képviselők többségének támogatása van mögötte, hanem a rá szavazó választópolgárok milliói is.

Sulyok Tamás támogatására azóta egy petíció is elindult, amit Orbán Viktor leköszönő kormányfő is szignózott, de ez sem segített, hiszen még a 100 ezret sem érte el az aláírók száma. Magyar Péter az akciózás kapcsán úgy látja, a leköszönő kormányfő ezzel a lépéssel éppen azt erősítette meg, hogy „Sulyok Tamás a Fidesz bábja”.