Szijjártó helyett Vitályost jelöli a Fidesz parlamenti alelnöknek

Szijjártó Péter helyett Vitályos Esztert jelöli a Fidesz frakciója a parlament egyik alelnöki tisztségére, miután Magyar Péter jelezte, a Tisza képviselőcsoportja nem fogja megszavazni a volt külügyminisztert erre a tisztségre. Mindezt a jövendő miniszterelnök azzal indokolta, hogy a külügyi tárca leköszönő vezetőjét a magyar érdekek elárulójának tartja.

Kedd reggel harmadszor ültek össze az Országházban a parlamentbe jutó pártok, hogy a május 9-i alakuló ülés előtt megegyezzenek az új Országgyűlés alelnökeiről és bizottsági vezetőiről, tagjairól.

Magyar Péter nem sokkal a tárgyalás előtt egy Facebook-bejegyzésben ugyanakkor jelezte, hogy a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének, így új jelöltet várnak a Fidesztől a pozícióra. 

Magyar Péter a posztban azt írta, hogy a leköszönő külügyminisztert a magyar érdekek árulójának tartják, és várják, hogy helyette mást jelöljön a Fidesz a posztra, ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt, legalábbis nyilvánosan, még nem ajánlotta Szijjártót alelnöknek.

Gulyás Gergely az egyeztetés szünetében már be is jelentette, hogy Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelölik a pozícióra, szerinte ő mindenki számára elfogadható lesz.

A Fidesz új frakcióvezetője szerint a politikai kultúra negatív irányba változott azzal, hogy a Tisza kisstílűséget hozott a parlamentbe. Gulyás szerint az előkészítő ülésen nem hangzott el, hogy a Tisza pontosan miért nem támogatja Szijjártót.  

Gulyás szerint Szijjártó azért is volt jó jelölt, mert 12 éven keresztül volt Magyarország külügyminisztere, diplomáciában rengeteg tapasztalata van és a magyar politikai életnek is régóta tagja. A Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetésekről kiszivárgott felvételekről szóló kérdésre válaszolva Gulyás hozzátette: a választási kampányban mindenkit érnek támadások, a kérdés, hogy ezek megalapozottak-e, vagy nem.

Megjegyezte, Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországgal kapcsolattartás legyen az energetika területén és békét teremteni sem lehet úgy, hogy nem vagyunk a harcoló felekkel valamilyen kapcsolattartásban. „Aki ezt a politikát folytatja, azt nem teszi alkalmatlanná a parlamenti tisztségre” – tette hozzá.

Április 17-én volt a választás utáni első parlamenti egyeztetés. A parlamenti tisztségekről ugyan nem született még döntés akkor, de Magyar azt ígérte, hogy az ellenzéknek több alelnöki pozíciót biztosítanak a korábbi ciklusokhoz képest. Az előző ciklusban a hat parlamenti alelnökből négy fideszes volt, és csak kettő hely jutott az ellenzéknek.

Magyar most három alelnöki pozíciót ajánlott fel az ellenzéki pártoknak: a Fidesznek, a KDNP és a Mi Hazánknak is 1-1 helyet. A Mi Hazánk rögtön bejelentette, hogy ők ismét Dúró Dórát javasolják alelnöknek.

Éles fordulat 2010 után 

A magyar Országgyűlés működésének egyik kevésbé formalizált, mégis hosszú ideig stabil eleme volt az a politikai gyakorlat, amely szerint az ellenzéki pártok által jelölt parlamenti tisztségviselőket a kormánytöbbség rendszerint megszavazza. Ez nem jogszabályon alapult, hanem a parlamenti együttműködés íratlan normájaként működött.

Az elmúlt másfél évtizedben azonban e gyakorlat fokozatosan fellazult.

A parlamenti tisztségviselők – így az alelnökök, jegyzők és bizottsági vezetők – megválasztását az Országgyűlés plenáris ülése végzi, jellemzően egyszerű többséggel. A jelölések politikai előkészítése a frakciók közötti egyeztetések során történik, amelynek fóruma a Házbizottság. Bár a jogi szabályozás nem garantálja az ellenzéki jelöltek megválasztását, a rendszerváltást követően kialakult egy konszenzusos gyakorlat: az ellenzék arányosan részesül a tisztségekből, és saját jelöltjeit maga határozza meg, amit pedig a parlament rendre meg is szavaz.

A 2010-es kormányváltás után, a Fidesz–KDNP kétharmados többségének kialakulásával a korábbi gyakorlat megváltozott. Már az új Országgyűlés megalakulásakor egy konfliktus jelezte is az addigi normák megingását: az MSZP által alelnöknek jelölt Szanyi Tibor nem kapta meg a szükséges többséget; ez politikailag egyértelmű szakítást jelentett a korábbi konszenzussal.

A 2014-es ciklus elején a Jobbik alelnökjelöltje, Sneider Tamás körül alakult ki vita: a kormánypártok kezdetben nem támogatták megválasztását, végül azonban mégis hivatalba léphetett. Az eset jól mutatta, hogy a korábbi automatizmus megszűnt.

A fordulat 2018-ban vált egyértelművé. A Jobbik által alelnöknek jelölt Toroczkai László megválasztását a kormánypárti többség már nem támogatta, így nem is került tisztségbe. 

A 2022-es választásokat követően az ellenzéki tisztségelosztás ismét viták tárgyát képezte. Bár végül ellenzéki alelnökök is helyet kaptak az Országgyűlés vezetésében, a jelölések elfogadása nem automatikusan történt, és a pozíciók számáról, súlyáról a kormánytöbbség önállóan döntött.

Foto: YouTube/Kormányinfó