Gyurcsány nyomában: Olybá tűnik, Orbánék "trükkök százaival" hamisították meg a költségvetést

Gyurcsány nyomdokaiban járhatott az Orbán-kormány. Az Építési és Közlekedési Minisztériumban ugyanis az idénre eső, összesen 286 milliárd forintnyi kiadást egyszerűen nem tüntették fel a központi költségvetés kiadási listáján, ezzel is igyekezve eltitkolni a költségvetés valódi helyzetét. A Fidesz-frakció reagált: szerintük Magyar Péterék valótlanságot állítanak.

A költségvetés meghamisításáról először a Magyar-kormány hétfői, második kormányülése után tartott sajtótájékoztatóján beszéltek az új kormány szóvivői. Állításuk alapján Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a minisztériuma gazdasági területére hivatkozva állapította meg, hogy az előző kormány „trükkök százait alkalmazva” meghamisította a költségvetést, és több jelentős tételt egyszerűen elfelejtett feltüntetni a kiadási oldalon. Nem szerepelnek ott ugyanis az alábbiak:

az autópálya-koncesszió második féléves díja – ez egy 175,6 milliárd forintos tétel;

a már megépült Budapest–Belgrád vasútvonal költségeinek egy 87,7 milliárdos része;

az iváncsai akkugyár vasúti bekötésének 22,3 milliárdos költsége.

A kormányszóvivők szerint Lázár János minisztériuma jelezte, hogy ezeknek a tételeknek szerepelniük kellene a költségvetésben, „de az Orbán-kormány idején az a politikai döntés született, hogy ezeket egyenlegjavítási célból nem szerepelteti a Nemzetgazdasági Minisztérium” a költségvetésben. Azt, hogy bizonyos kötelezettségvállalásokat az átadás-átvétel során jeleztek, a Fidesz-frakció is elismerte, a kérdésnek ez a része tehát nem vitatott.

A Telexhez eljutott az átadás-átvétel során az új kormányhoz került dokumentum, amelyet Lázár János egyik munkatársa írt alá. Ebben a leköszönő kormány a 286 milliárd forintnyi forrás hiányára hívja fel az új miniszter figyelmét. A dokumentum szövege pedig egyértelműen és félreérthetetlenül azt tartalmazza, amiről a Magyar-kormány szóvivői hétfőn beszéltek: az ÉKM bizonyos kiadásait nem tüntették fel a kiadási oldalon.

Egészen pontosan ezt írják: „a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény első mellékletében meghatározásra került az építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozó fejezetek egyes előirányzataihoz kapcsolódó, 2026. évre tervezett működési és felhalmozási kiadások összege. Azonban a költségvetési törvény első melléklete nem tartalmazza teljes körűen egyes – az Építési és Közlekedési Minisztérium saját hatáskörében megvalósítandó – projektek, valamint az ellátandó szakmai feladatok 2026. évben felmerülő tényleges forrásigényét.” (A szerkesztő megjegyzése: a hivatalos szövegben eredetileg nyelvtani egyeztetési hiba szerepelt, ezt a könnyebb érthetőség kedvéért javítottuk.)

A legnagyobb összeg a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjából adódik. Ez az az összeg, amelyet a magyar állam az autópályák fenntartásáért cserébe fizet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. Az eredeti költségvetés 210 milliárd forintos működési kiadással számol ennél a tételnél. A valóságban viszont ez korántsem így alakult. A választások után már Lázár Jánosék is bevallották: a tavaly erre szánt 410 milliárd után idén nem lesz elég a 210 milliárd az autópálya-koncesszióra, és jelezték Vitézy Dávidnak, hogy szükség lenne erre még 175,6 milliárd forintra.

A második tétel a közel ezermilliárd forintosra hízott Budapest–Belgrád vasútvonal költségvetésének egy 87,7 milliárd forintos része, vagyis pontosabban egy 226,5 millió dollárnyi kiadás, amelyet az ÉKM 387,5 forintos árfolyamon számolt át. Ennek az átadás-átvételi dokumentum szerint az idei költségvetés „Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések” nevű előirányzatában kellene szerepelnie.

A három közül talán a legérdekesebb az iváncsai iparvágány esete. Erre az ÉKM tájékoztatása 22,3 milliárd forintot számol az „Iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasút” nevű előirányzatnál. A probléma az, hogy az idei költségvetésben ilyen nevű előirányzat egyáltalán nem szerepel. Ez már csak azért sem stimmelhet, mert az iváncsai iparvágány megvalósításáról szóló 2022-es kormányhatározat nem hozott létre ilyen előirányzatot, az iparvágány költségeinek biztosítását pedig az „Állami vasútfejlesztési beruházások” nevű előirányzatban írta elő. Ennél az előirányzatnál az idei költségvetésben 6,7 milliárd forintnyi kiadás szerepel, amely semmiképpen nem egyezik meg az ÉKM által jelzett 22,3 milliárdos tétellel.

Fotó: Facebook