Lejár Magyar Péter ultimátuma: Sulyok Tamás és az állami vezetők nem készülnek távozni

Vasárnap jár le az a határidő, amelyet Magyar Péter miniszterelnök szabott több közjogi méltóság és állami intézményvezető számára lemondásuk benyújtására. Az érintettek azonban már előre jelezték: nem kívánnak távozni tisztségükből, mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint töltik ki. A legnagyobb figyelem Sulyok Tamás köztársasági elnökre irányul, akit Magyar Péter többször is felszólított a lemondásra.

Komoly politikai és társadalmi nyomás nehezedik Sulyok Tamás köztársasági elnökre, miután vasárnap jár le az a határidő, amelyet Magyar Péter miniszterelnök szabott több közjogi méltóság és állami intézményvezető számára lemondásuk benyújtására. Az érintettek azonban egyértelművé tették: nem kívánnak távozni tisztségükből, megbízatásukat a hatályos törvények és az Alaptörvény rendelkezései szerint kívánják kitölteni.

Magyar Péter már április 12-i választási győzelmi beszédében lemondásra szólította fel az állami intézmények több vezetőjét, akiket a „rendszer tartóoszlopainak” nevezett. A miniszterelnök ezt az álláspontját másnap, nemzetközi sajtótájékoztatóján is megerősítette, hangsúlyozva, hogy Magyarország demokratikus megújulásához szerinte új vezetésre van szükség számos kulcsfontosságú állami intézmény élén.

A felszólítást később az új Országgyűlés alakuló ülésén is megismételte. Beszédében úgy fogalmazott:

„Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig”, hozzátéve, hogy a sort szerinte Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kellene kezdenie.

A köztársasági elnök hivatalának tájékoztatása szerint Sulyok Tamás továbbra is az esküjében vállalt kötelezettségeknek megfelelően, az Alaptörvény keretei között látja el feladatait. Az államfő emellett jelezte, hogy a kialakult politikai viták kapcsán a Velencei Bizottság szakértői véleményét is kikérte.

Hasonló álláspontra helyezkedtek az érintett intézmények vezetői is. Varga Zs. András, a Kúria elnöke közölte, hogy mandátuma 2030-ig szól, ezért annak lejártáig kívánja betölteni tisztségét. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész szintén jelezte, hogy nem mond le, és folytatja munkáját. Az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék ugyancsak azt közölte, hogy működésüket a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint végzik tovább.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében azt írta: politikai nyilatkozatokra nem kíván reagálni, feladatait a törvényi keretek között látja el.

Magyar Péter felszólítása több olyan intézmény vezetőjét érinti, akiknek kinevezése vagy korábbi pályafutása az elmúlt években politikai és szakmai viták tárgyát képezte. A miniszterelnök távozásra szólította fel többek között:

• Varga Zs. András, a Kúria elnöke (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi karának egykori dékánjának kinevezése ellentmondásos döntésnek számított megfelelő bírói gyakorlat nélkül. Kinevezését a bírósági szervezet igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács sem támogatta.)
• Nagy Gábor Bálint, legfőbb ügyész (Ő  volt az ügyész Renner Erika, a lúgos orvos áldozatának perében a Kúrián. Az elhíresült 2017-es ítéletben a Kúria végül hatályon kívül helyezte a Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el.)
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke (korábbi legfőbb ügyész, akinek megválasztásakor csak néhány hete volt az Alkotmánybíróság tagja, érdekében is törvényt módosított a Fidesz) 
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke (az állami tisztségviselők között a legmagasabb jövedelemmel rendelkezik, mivel illetményét az előző évi bruttó átlagkereset 12-szeresében határozták meg) 
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (korábban a Fidesz zalaegerszegi vezetője, önkormányzati képviselő és Zala megye kormánymegbízottja) 
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a Médiahatóság és a Médiatanács a legbotrányosabb esetekben is évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha az Orbán-kormánynak kellemetlen médiaügyről van szó, ellenben segédkezet nyújt az független orgánumok elhallgattatásában)
• Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 

Az érintettek nyilatkozatai alapján ugyanakkor egyelőre egyikük sem kíván eleget tenni a felszólításnak, így a vasárnap lejáró ultimátum várhatóan nem hoz változást az állami intézmények vezetésében. 

A Tisza Párt kétharmados többsége elegendő arra, hogy az Alaptörvény módosításával távolítsák el a Fidesz által kinevezetteket. Erről Magyar Péter is beszélt a sajtó kérdésére, mégha a pontos alkotmányjogi megoldásra nem is tért ki.

Fotó: Facebook/Magyar Péter