Brüsszel üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, de a hetes cikkelyes eljárás még nem zárul le

Az Európai Bizottság kedvezően fogadta, hogy a Magyar-kormány megszüntette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Michael McGrath jogállamiságért és igazságügyért felelős uniós biztos szerint Brüsszel ezt a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépésnek tekinti, és látja az új kormány reformszándékát.

A brüsszeli jelzés azért fontos, mert Magyarország ügye továbbra is napirenden van a hetes cikkely szerinti eljárásban. Ezt még 2018-ban indította el az Európai Parlament, arra hivatkozva, hogy Magyarországon sérülhetnek az Európai Unió alapértékei. Az eljárás elméletben akár a magyar szavazati jog felfüggesztéséig is elvezethetett volna, a gyakorlatban azonban idáig sosem jutott el. Ehhez ugyanis nem volt meg a szükséges politikai akarat a tagállamok között.

A Népszava brüsszeli tudósítása szerint a tagállamokat képviselő Tanácsban most Bíró-Nagy Andrást, a Miniszterelnökség államtitkárát hallgatták meg az uniós alapértékek helyzetéről, amely ülésen az Európai Bizottság képviselője is jelen volt.

Bíró-Nagy a meghallgatás után arról írt, hogy az új magyar kormány a hivatalba lépése óta eltelt öt hétben több olyan reformot indított el, amely szerinte bizonyítja Magyarország elköteleződését a jogállamiság és az átláthatóság mellett. Az államtitkár ezek közé sorolta a korrupcióellenes intézkedéseket, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, a közpénzek átláthatóbb felhasználását, az akadémiai szabadság erősítését és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmét.

Az Európai Bizottság barátságosabb hangneme ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy Magyarország automatikusan lekerülne a hetes cikkelyes eljárás napirendjéről, mivel ennek lezárásához az Európai Parlamentnek is lesz szava, hiszen annak idején pont az EP kezdeményezte az eljárást. A Népszava szerint ősszel EP-delegáció érkezhet Magyarországra, hogy a helyszínen vizsgálja meg, mennyit érnek a kormány által bejelentett reformok.

Persze külön kérdés az is, hogy ezek a lépések egyáltalán elegendőek lesznek-e az uniós források felszabadításához, hiszen a hetes cikkelyes eljárás politikai természetű folyamat, míg a befagyasztott pénzeknél konkrétabb feltételeknek kell megfelelni, vagyis attól, hogy Brüsszel jó pontként könyveli el a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását, még nem következik automatikusan, hogy minden vitás ügy rendeződött.

A Népszava arra is rákérdezett, mit kezd a Bizottság azzal, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós migrációs és menekültügyi szabályokat. Ebben az ügyben már napi egymillió eurós büntetés is terheli az országot, mert a korábbi magyar szabályozás szembement az uniós joggal. McGrath erre óvatosabban válaszolt: azt mondta, a Bizottság támogatja a magyar kormányt a migrációs paktum átültetésében, és Magyarországnak vannak választási lehetőségei, amennyiben nem akar kvóta alapján menekülteket befogadni.

Fotó: European Parliament / Facebook