Komoly problémák lehetnek még a médiatörvénnyel, legalábbis ebben a formában

Dr. Bayer Judit médiajogász és egyetemi oktató vette sorba azt a Media1 számára készített cikkében, hogy milyen hátulütői lehetnek a múlt héten pénteken a TISZA Párt három országgyűlési képviselője, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián által benyújtott indítványnak. A szakértő szerint az indítvány több „aknát” is tartalmaz, és az inkonzisztencia is fellelhető benne. 

A cikk emlékeztet arra, hogy a szakmai egyeztetés helyett a Tisza-kormány is csak egy képviselői indítványt nyújtott be a témában, így nem tisztázták azt sem, hogy a módosításokból mennyi tekinthető majd átmenetinek, és mennyi véglegesnek. A portál szerint azért kellett volna egyeztetni, mert a módosító javaslat több problémás elemet is tartalmaz, amibe mindenképpen bele kellett volna szólnia a szakmai szervezeteknek is. 

A Parlament honlapja szerint ugyanakkor a zárószavazást június 22-23 között, azaz már jövő hétfőn vagy kedden megtartják, így szinte semmi esély nincsen a vitára. „Kétségkívül a legfontosabb változás, hogy a Javaslat eltörli az eddigi MTVA-t, a Közszolgálati Közalapítványt, és alapjaiban alakítaná át a Médiatanács működését is” – írja a szakértő. 

Az irányító testületeket kiválasztásában alapvetően pozitív változások állnának be; a Közszolgálati Kuratórium helyett létrejönne a Független Közszolgálati Testület, amelyben a szakmai szervezetek delegáltjai is helyet kaptak. Ennek ellenére azonban továbbra is olyan problémák vannak, mint például hogy a testület kétharmada még mindig politikai jelölt. 

Miért ne lehetne a közmédia felügyeletében, irányításában túlnyomórészt társadalmi és szakmai képviselet, nem ez lenne-e a függetlenség legfőbb garanciája? – teszi fel a kérdést dr. Bayer Judit, aki szerint az is nagy probléma, hogy a szakmai jelöléseket végző szervezetek köre nincsen kellőképpen tisztázva. Ezek médiatartalmat előállító civil szervezetek, médiaoktatással foglalkozó civil szervezetek vagy esetleg egyetemi tanszékek lehetnek? A szakértő szerint hiányoznak annak a garanciái is, hogy politikával átitatott álszervezetek hekkeljék meg a jelöléseket. „Ilyen (garancia - a szerk.) lehetne például a legalább 10 éves működési múlt, a tényleges és jelentős szakmai tevékenység igazolása, a finanszírozás tisztasága és függetlensége, valamint a pártpolitikai kötődésre utaló jelek hiánya” – vélekedett a szakértő. 

Arra is kitért, hogy a Független Közszolgálati Testület tagjaival szemben gyakorlatilag semmilyen szakmai, képzettségi elvárás nincsen, és ez is probléma lehet. A Médiatanács összetétele és hatásköre csaknem ugyanennyire fontos a médiaszíntér szempontjából. Nagyszerű, hogy az Elnököt nyílt pályázaton választanák. Csakhogy amikor szavazásra kerül a sor, a négy politikai delegálttal szemben a szavazata csak egyet fog érni. Itt is az lenne a legjobb, ha kevesebb lenne a pártdelegált, és jóval több szakmai tag lenne, például többségben lennének a szakmai tagok, vagy vétójoguk lenne – írja Bayer Judit. 

A szakértő szerint valóban nagyon nagy szükség lenne egy Sajtóalapra, de nagyon fontos, hogy ez 100 százalékig szakmai szempontok alapján működjön. Ugyanakkor a médiatörvényt módosító javaslat szerint a Médiatanács elnöke ugyanúgy teljhatalmat gyakorol a Sajtóalap igazgatója fölött, mint a jelenlegi Médiatanács elnöke az MTVA igazgatója felett, hívta fel rá a figyelmet a szakértő, aki szerint jelen formájában a Sajtóalap így nagyon ki van szolgáltatva a Médiatanácsnak. 

Az sem teljesen indokolt, hogy miért a Médiatanács döntsön a közmédia finanszírozásáról. „A korábbi törvény nem zárta ki az üzembentartási díj esetleges visszavezetésének lehetőségét, amikor úgy fogalmazott, hogy a finanszírozás „a Magyarországon élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett” történik. A jelenlegi szöveg viszont elhagyja a közös áldozatvállalásra való utalást, és kizárólag állami finanszírozást említ” – írja a szakértő. Emellett a finanszírozás módja nem teljesen világosan és konzisztensen jelenik meg a javaslatban, tette hozzá. 

„Ugyancsak átgondolatlannak tűnik annak a szabálynak a változatlanul hagyása, amely a közmédia vezérigazgatójának szerződéskötését 300 millió forint felett a Testület előzetes jóváhagyásához köti. Fontos a felügyelet, de az infláció következtében érdemes lehet az összeghatárt újragondolni, ugyanis ma már a 300 millió forintos összeghatár egy országos közmédium műsorbeszerzései és nagyobb szerződései szempontjából kifejezetten alacsonynak számíthat” – tette hozzá zárásképpen.

Kép: Media1