A Fidesz szócsöveként működött a Magyar Nemzet? Furcsa részletre derült fény a kegyelmi ügyben

Orbán Viktor Magyar Nemzetet olvas // Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Új kérdéseket vet fel a kegyelmi ügy, miután a nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján felmerült, hogy a botrány kirobbanásának napján a Magyar Nemzet olyan információk birtokába jutott, amelyek egy hivatalos kegyelmi előterjesztésből származhattak. A lap 2024. február 2-án megjelent cikke Novák Katalin döntését próbálta védeni, miközben olyan részleteket közölt Kónya Endre büntetés-végrehajtási helyzetéről, amelyek nem voltak nyilvánosak.

A gyanút először Tarjányi Tamás jogász fogalmazta meg a HVG fülke című podcastjában, aki korábban maga is a kegyelmi ügyekért felelős főosztály vezetője volt az Igazságügyi Minisztériumban. Szerinte a Magyar Nemzet cikkének szerkezete, szóhasználata és indoklási rendszere feltűnően hasonlított azokra a belső szakmai anyagokra, amelyek a kegyelmi döntések előkészítése során készülnek.

Miután Magyar Péter nyilvánosságra hozta ezeket az iratokat, meg is lehet erről bizonyosodni. Olyan rendvédelmis szaknyelvi fordulatokat vetettek papírra a Magyar Nemzet munkatársai, mint „a fogvatartási programtervben foglaltak” betartása, vagy „fenyítve nem volt, a kapcsolattartása rendezett”.

A kérdés jelentőségét növeli, hogy a később nyilvánosságra hozott iratok között szerepel egy Répássy Róbert akkori államtitkár által készített feljegyzés is. Ebben az államtitkár rögzítette, hogy a botrány napján megjelent sajtócikk olyan információkat tartalmazott, amelyek vélhetően a kegyelmi előterjesztés részét képezték. Hangsúlyozta azt is, hogy az ilyen dokumentumokat a hivatalos szervek korábban nem hozták nyilvánosságra.

Répássy szerint a teljes előterjesztési anyag mindössze két helyen állt rendelkezésre: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Elmondása alapján a minisztériumban belső vizsgálatot is folytattak, és arra jutottak, hogy a szivárgás forrása nem náluk keresendő. A volt államtitkár ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, honnan kerülhettek ki az információk.

A Sándor-palota visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint kizárólag tőlük szivároghattak volna ki az adatok. Közlésük szerint az ügy iratai más szervek vagy személyek birtokában is lehettek, és semmi nem utal arra, hogy az elnöki hivatalból jogosulatlanul adtak volna át információkat a sajtónak.

A történet azért kapott új lendületet, mert az Országgyűlés időközben vizsgálóbizottságot állított fel a kegyelmi ügy körülményeinek feltárására. Egyelőre nem tudni, hogy a testület foglalkozik-e majd a dokumentumok feltételezett kiszivárgásával, pedig közérdekű kérdés, hogyan kerülhettek nem nyilvános, személyes adatokat is tartalmazó információk egy kormányközeli lap birtokába még a botrány kirobbanásának napján.