Megvan, melyik négy ügyet vonja saját hatáskörébe a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

Az NVVH négy, korrupcióval, befolyással üzérkedéssel, illetve állami pénzek felhasználásával kapcsolatos büntetőügyet vesz át más hatóságoktól, köztük egy vízumügyet, egy önkormányzati korrupciós eljárást és a Szuverenitásvédelmi Hivatal több mint 3,6 milliárd forintos kommunikációs és rendezvényköltéseinek vizsgálatát.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) hétfőn nyilvánosságra hozta annak a négy büntetőügynek a listáját, amelyeket saját hatáskörébe vont – írja az MTI a hivatal közleménye által. A hivatal erről a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjét is tájékoztatta.

Az Orbán Viktor testvérét, Orbán Áront is érintő „vízumbiznisz”

Az első ügy a politikai kapcsolatrendszer felhasználásának gyanúját vizsgálja munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzésénél. Az NVVH közlése szerint a gyanú alapján egy vezető politikai szereplőkhöz köthető csoport pénzért cserébe vállalhatta, hogy az általuk közvetített kérelmezők megszerzik a szükséges vízumokat. A hivatal szerint az eljárás azt is vizsgálja, hogy a politikai kapcsolatok révén soron kívüli hozzáférést szerezhettek-e kormányzati hivatalokhoz, illetve megpróbálták-e megkerülni a szokásos hatósági eljárásokat. Az ügyet a sajtó korábban Orbán Áron vízumbizniszeként is emlegette.

A második ügy az óbudai korrupciós ügyként vált ismertté

A második átvett eljárás önkormányzati kiadásokhoz kapcsolódik. A nyomozás a parkfenntartási és közétkeztetési közbeszerzések miatt indult, és vesztegetés, befolyással üzérkedés, valamint más bűncselekmények gyanúját vizsgálja. A hivatal szerint a gyanú alapján a közbeszerzéseken nyertes vállalkozások azért fizethettek politikusoknak, hogy hosszú távon is megszerezzék az önkormányzati megbízásokat. A közlemény szerint az érintett politikusok önkormányzati vagy pártbeli tisztségükből fakadóan befolyásolhatták a döntéseket. 

Az ügyészség szerint egy parkfenntartással foglalkozó vállalkozó 2011 és 2024 között rendszeresen fizetett kenőpénzt önkormányzati vezetőknek a megbízásokért. A hatóságok szerint a korrupciós pénzek összege meghaladta a kétmilliárd forintot, a rendszer pedig politikai ciklusokon át működhetett. A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint Bús Balázs nemcsak tudott a rendszerről, hanem haszonélvezője is volt: 2011 és 2020 között legalább 150 millió forint juthatott hozzá. A volt polgármestert hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, ő azonban tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. Az óbudai korrupciós ügynek szeptemberre már 47 gyanúsítottja volt. Bús Balázs továbbra is a Csillagbörtönben van, enyhítésre irányuló kérelmeit eddig elutasították. 

A harmadik a Volánbusz beszerzéseinek ügye, amelyben Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet is letartóztatták

A harmadik vizsgálat állami tulajdonú vállalat beruházásaihoz és állami finanszírozású fejlesztésekhez kapcsolódik. Az NVVH közlése szerint a gyanú szerint a fejlesztésekért, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős miniszter közvetítőkön keresztül több milliárd forint értékű jogtalan előnyhöz juthatott bizonyos beruházási szerződésekért cserébe. Az ügy tárgya a hivatal tájékoztatása szerint hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények. A közlemény alapján a vizsgálat az állami beruházások odaítélésének és a politikai befolyás gazdasági szerepének körülményeire is kiterjed.

A Volán-ügyben már évek óta nyomoztak a rendőrök különösebb eredmény nélkül, az események a kormányváltás után gyorsultak fel. Május közepén a KNYF önálló nyomozást indított, amely, mint hangsúlyozták, elkülönül a Nemzeti Nyomozóirodánál folyamatban lévő vagyon elleni bűncselekmények gyanúja miatt indult büntetőeljárástól. A nyomozás szerint 2015 és 2018 között az állami Volán-társaságoknál mintegy 10 milliárd forintos kár keletkezhetett túlárazott buszbeszerzések és más vitatott ügyletek miatt. A hatóságok azt vizsgálják, hogy a korrupcióból származó pénzeket később miként mosták tisztára, illetve milyen céges és ingatlanos konstrukciókon keresztül forgatták tovább.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal költései

A negyedik ügyben a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 között kötött három keretszerződését vizsgálják. Az NVVH szerint ezek alapján az intézmény több mint 3,6 milliárd forintot fizetett egy konzorciumnak kommunikációs termékek elkészítésére és rendezvények lebonyolítására. A hivatal azt vizsgálja, hogy ezek a kiadások indokoltak voltak-e, különösen annak fényében, hogy az SZH saját szervezeti egységekkel is rendelkezett hasonló feladatok ellátására. Az eljárás hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik. A korábbi kormányzati tájékoztatás szerint a konzorciumot a Lounge Design és a New Land Media alkotta.

Az NVVH szeptember 27-től rendelkezik azzal a jogszabályi lehetőséggel, hogy folyamatban lévő büntetőügyeket saját hatáskörébe vonjon. A négy ügy kiválasztását Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes döntése alapján kezdeményezték. A hivatal vezetője, Unger Anna korábban azt közölte, hogy olyan ügyeket vehetnek át, amelyekben legalább egy feljelentés már történt.

A hivatal tájékoztatása szerint az ügyek átvételéről szóló döntés ellen a jogszabályok alapján nincs helye jogorvoslatnak. Az NVVH egyúttal arra kérte az eddig eljáró hatóságokat, hogy segítsék a nyomozások gyors és zökkenőmentes átvételét.