Országgyűlés ülése: éles szócsaták, vitatott törvények és a V4-ek jövője a parlamentben

Az Országgyűlés ülésének egyik központi témája a visegrádi országok együttműködésének jövője volt. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában Milan Kundera gondolatait idézve beszélt Közép-Európa történelmi sorsközösségéről, majd élesen bírálta az előző kormány külpolitikáját.

„Az Orbán-kormány nem megoldotta, éppen ellenkezőleg, újraélesztette Magyarország tragédiáját. Hazánk újra elrabolt Nyugat lett” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés helyreállítása kiemelt célja kabinetjének, ezért első hivatalos útja Varsóba vezetett a választási győzelmet követően. Elmondása szerint a Gödöllőn megrendezett V4-csúcstalálkozóra konkrét fejlesztési tervekkel érkeznek.

„Ma konkrét tervet fogunk mutatni a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasút kiépítési lehetőségeiről” – jelentette be Magyar Péter.

Toroczkai és Magyar újabb összecsapása

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László bírálta a miniszterelnök lengyelországi útját, és azt állította, hogy Magyar Péter valójában „liberálglobalista politikai társaihoz” látogatott.

Toroczkai szerint a kormány korrupcióellenes intézkedésekre hivatkozva olyan átalakításokat hajt végre, amelyek veszélyeztetik a demokratikus intézményrendszert.

„A magyar történelem egyik legsötétebb diktatúráját kezdik kiépíteni, ami Európában is példátlan” – jelentette ki.
A miniszterelnök visszautasította a vádakat, és személyes hangvételű válaszában úgy fogalmazott:
„Mindenki látja, hogy önök semmi érdemire nem képesek. Gyűlöletkeltésre, félelemkeltésre igen, de valódi megoldásokat nem kínálnak.”

Lengyelország, Oroszország és a V4-ek

A vita során Magyar Péter a Fideszt is bírálta, különösen az elmúlt évek orosz kapcsolatai miatt.
„Önök, kedves frakcióvezető úr, Vlagyimir Putyint választották, Oroszországot. Ezt Lengyelország nem nyeli le” – mondta Gulyás Gergelynek címezve szavait.

A miniszterelnök szerint a visegrádi együttműködés meggyengülésének egyik fő oka az volt, hogy Magyarország külpolitikája eltávolodott a régió többi országától.

„Mit képzel ön magáról?” – kirobbant a legnagyobb vita

Az ülés legfeszültebb pillanata Bóka János felszólalásakor következett be. A fideszes politikus azzal vádolta a kormányt, hogy az alkotmányos intézményrendszer átalakításával veszélyezteti a demokratikus berendezkedést.
„Rákosi Mátyás forgatókönyvét alkalmazzák az 1950-es évekből. Visszaélnek a hatalommal, a közbizalommal és a jogi eszközökkel” – fogalmazott.

Magyar Péter rendkívül élesen reagált a kijelentésre.
„Szánalmas és nevetséges, hogy Rákosi Mátyást hozza ide. Tudja, mit tett ön ezzel? Meggyalázta annak a sok ezer magyar áldozatnak az emlékét, akiket kivégeztek, tönkretettek, elüldöztek. Mit képzel ön magáról?” – csattant fel a miniszterelnök.
A kormányfő hozzátette, hogy szerinte éppen a korábbi kormányok voltak azok, amelyek leépítették a jogállamiságot Magyarországon.

Vita a Pride-ról és a keresztény értékekről

A KDNP részéről Latorcai Csaba a kereszténység védelmének fontosságáról beszélt, és bírálta a Pride-rendezvényeket, amelyeket vallásellenes provokációnak nevezett.

Magyar Péter válaszában kijelentette, hogy nem vesz részt az idei Pride-on.
„Nem tudom, mi történik az idei Pride-on, nem leszek ott, kihelyezett kormányülésünk lesz. Ha annyira kíváncsi, menjenek ki akár Toroczkai Lászlóval kéz a kézben” – mondta.

Elfogadták a médiatörvény módosítását

A parlament az ülés során több jelentős törvényjavaslatot is elfogadott. A legnagyobb figyelem a közmédia átalakításáról szóló médiatörvény módosítását övezte, amelyet 145 igen és 39 nem szavazattal fogadtak el.

A változtatások értelmében megszűnik a jelenlegi Médiatanács mandátuma, létrejön a Független Közmédia Testület, önállóvá válik az MTI, valamint új struktúrában működik tovább a közszolgálati médiaszolgáltatás. A törvény hatályba lépésével a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása is megszűnik.

Üzemanyagárak és uniós források

A képviselők döntöttek az uniós források lehívásához szükséges törvénymódosításokról, a vizsgálóbizottságok működésének átalakításáról, valamint a politikai reklámok szabályozásáról is.

Emellett az Országgyűlés kivezette a védett üzemanyagárak rendszerét, ugyanakkor rendkívüli felhatalmazást adott Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek arra, hogy szükség esetén ismét hasonló intézkedéseket vezessen be.

Az ülés így nemcsak a V4-ek jövőjéről szóló viták, hanem a magyar politikai élet egyik legélesebb parlamenti szócsatájának is helyszíne lett, miközben a képviselők több, hosszú távon is jelentős hatású törvényt fogadtak el.