Ruszin-Szendi Romulusz: elindult a Tisztítótűz-művelet a honvédségnél is

A Tisza-kormány napokban bejelentett Tisztítótűz-művelet a magyar honvédséget sem kerülheti el. Ruszin-Szendi Romulusz a Kontroll stúdiójában kifejtette, hogy ez a folyamat a teljes minisztériumi struktúrát érinteni fogja. A honvédelmi miniszter szerint egyértelmű az, hogy az Orbán-kabinet még a választások előtt le akarta fölözni a sokmilliárdos honvédelmi beruházások hasznát. Az átvilágítás felvetheti elődje büntetőjogi felelősségét is.

Ezeknek a több ezermilliárdos szerződéseknek az áttekintése folyamatban van, a 4iG-s szerződések miatt pedig már meg is tették a szükséges feljelentéseket. A kézigránátos baleset után több mint egy évvel az ügyészség azt mondta ki, hogy büntetőjogi felelősséget nem lehet megállapítani. Emiatt a honvédelmi miniszter új vizsgálatot rendelt el, és 60 napot adott a vezérkari főnöknek ennek a lefolytatására. Nagyon fontos a társadalmi bizalom helyreállítása a honvédség irányában is, ezért is kell az új vizsgálat és a transzparencia.

A korábbi vizsgálatokra az volt a jellemző, hogy az igazi okot nem akarták felderíteni, mégpedig azért, mert abból a méltóságos uraknak is problémájuk lehetett volna. Kíváncsi vagyok arra, hogy el merik-e mondani a tanúk, hogyan is kerültek ekkora politikai nyomás alá

– mondta Ruszin-Szendi Romulusz a Kontrollnak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felelőssége

Amikor a bukott honvédelmi miniszter úgy változtatta meg a jogszabályokat, hogy nem vette figyelembe a katonák szolgálati kultúráját, amikor büntetett előéletű embert vagy külföldi állampolgárt akart felvenni katonának, vagy indoklás nélkül bármelyik katonát kirúghatta, illetve amikor úgy változtatta meg az illetményrendszert, hogy az rombolta a morált, ezért mindegyik értelemben erkölcsileg elmarasztalható a mostani honvédelmi miniszter szerint.

Hogyan kerülhetett a magyar védelmi ipar magánkézbe? Miért árazták túl az összes szerződést? Hogyan lehetett, hogy a SAFE-program kapcsán a 31 projektből 30 egyetlen céghez futott be? 

– ezek azok a kérdések, amelyekre Ruszin-Szendi Romulusz elődjének előbb-utóbb válaszolnia kell. A büntetőjogi felelősség elbírálása a feljelentések nyomán a nyomozóhatóságok feladata lesz. „Ebben nagy segítség lehet, hogy a NER politikai nyomása alól a rendőrség és az ügyészség már felszabadult. Még nagyobb segítség pedig az lesz, ha feláll a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal” – tette hozzá a honvédelmi tárcavezető.

Öreg Gripen, nem Gripen

A közeljövőben a honvédelmi költségvetést fel kell emelni a GDP 3,5 százalékára, másfél százalék pedig a szélesebb értelemben vett honvédelmi kiadásokat jelenti, így jön ki a NATO által elvárt 5 százalékos arány. Az amerikai védelmi költségvetés kétszer annyi, mint az összes többi NATO-tagállamnak együttvéve. Persze az USA hadserege globális képeségekkel is bír, aminek ez az ára. Fontos lenne újraéleszteni a magyar gyártókapacitást, ezért is fontos, hogy ide vonzzuk külföldi cégek gyártását.

Évekig ment az ijesztgetés az orosz-ukrán háborúval, csak azt nem lehetett látni, hogyan manifesztálódott ez a magyar védelmi tervekben vagy a hadiipar fejlesztésében 

– emlékezetetett Ruszin-Szendi, aki arra is kitért, hogy a Gripenek az egyik legjobb repülőknek számítanak a régiónkban, attól függetlenül, hogy már húszévesek, mert egy repülő életkorát nem célszerű összekeverni egy gépkocsiéval. Ezeknek a gépeknek évente kell felújítani a szoftvereit, ezért is csalóka az, hogy melyik évben is gyártották az adott vadászrepülőgépet.

Nagyon rossz állapotban vannak a laktanyák

Az interjúban szó esett a magyar laktanyák rendkívül rossz állapotáról is. Évtizedek óta valamirevaló laktanya rekonstrukciós program nem volt, itt megállt az idő a 80-as évek magasságában. Szalay-Bobrovniczky pedig azt hitte, hogy az új technikai eszközökhöz akkor talál sok katonát, ha majd látványosan megemeli a bérüket. Ez hatalmas bérfeszültséget és számos konfliktust is okozott, amelyet Ruszin-Szendi szerint az elődje fel nem volt képes fogni. A hadsereg létszámának a növelése tartalékos tisztekkel egy totális melléfogás volt, de sikerült erre is kiszórni 700 millió forintot.

A várban pöffeszkedő minisztériumi épület 18 milliárdos felújítási költségét egyből a laktanyák felújítására csoportosítjuk át, ebből több mint 70 kisebb projektet el lehet majd indítani. A múzeumnak meg vissza kell költöznie a Kapisztrán térre, mert annak ott van a helye. A NER idejében azt hitték, hogy a miniszternek kell ott páváskodnia, de ennek vége van.

„Amikor azt mondom, hogy katonára van szükségem, akkor egyáltalán nem számít a neme, a bőrszíne vagy a vallása. Ehhez a hivatáshoz szellemi és fizikai képességek kellenek” – mutatott rá a honvédelmi miniszter, aki arra is kitért, hogy az összetartozás kérdése nagyon fontos az alakulatokon belül. Ez az, amit szintén nem értett meg Szalay-Bobrovniczky, ezért számos katonát identitásában sértett vérig. Maga a fiatalítás nem volt különben rossz ötlet, de ahogy azt kivitelezték, katasztrofális volt, és ordított róla, hogy az csak egy politikai tisztogatás.

A beszélgetés végén szó esett arról, mennyire fontos lesz a NATO-szövetséges államok irányába a bizalom visszaépítése. Az, hogy Magyar Pétert fogadta a NATO főtitkára és bilaterális megállapodást kötött a honvédelmi miniszterrel, mindenképpen jó üzenet, ahogy a V4 védelmi miniszteri találkozó is. Fontos volt Kijevvel rendezni a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét. Ruszin-Szendi pedig elnézést kért a svédektől és a finnektől egy NATO-ülésen azért, mert az orbáni Magyarország késleltette a védelmi blokkhoz történő csatlakozásukat.