Későbbre került a magyar túlfogyasztás napja, de ez nem feltétlenül környezetvédelmi siker

Idén június 24-re esett Magyarország túlfogyasztás napja, vagyis az a dátum, amikor az ország éves szinten felhasználja a Föld által egy év alatt megújítható erőforrások rá eső részét. Bár ez későbbi időpont az előző évekhez képest, a WWF Magyarország szerint ebből nem lehet egyértelműen zöld fordulatra következtetni.

A Global Footprint Network számításai alapján 2026-ban június 24-én érkezett el a magyarországi túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy ha a világ minden lakója a magyarok fogyasztási szokásai szerint élne, eddigre már kimerítenénk az egy év alatt újratermelődő természeti erőforrásokat.

A WWF Magyarország ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a dátum későbbre tolódását óvatosan kell értelmezni. Az ország továbbra is jelentősen a fenntartható szint felett használja a rendelkezésre álló erőforrásokat, és teljesítménye a globális átlagnál is kedvezőtlenebb.

Világszinten a túlfogyasztás napja 2026-ban július 30-ára esik, vagyis az emberiség ekkorra használja fel a bolygó egy évre elegendő erőforrásait.

A magyarországi dátum eltolódásának hátterében több tényező állhat. A szervezet szerint szerepet játszhat benne az ipari termelés elmúlt években tapasztalt visszaesése, amely a környezetterhelés csökkenésével járt együtt. Emellett a Global Footprint Network folyamatosan finomítja számítási módszertanát, ami szintén befolyásolhatja az eredményeket.

„A túlfogyasztás napjának későbbre tolódása akkor jelent valódi eredményt, ha azt egyértelműen nem gazdasági nehézségek, hanem a hosszú távú tudatos szakpolitikai döntések, erőforrás-hatékony működés és egészségesebb ökoszisztémák idézik elő. Ebben pedig kulcsszerepe van a döntéshozók, a civil szféra és a helyi közösségek hatékony együttműködésének” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetője.

A WWF Magyarország szerint a helyzet indokolttá teszi, hogy az új kormány, valamint az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Gazdasági és Energetikai Minisztérium átfogó szakpolitikai programot indítson. A szervezet álláspontja szerint a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható energiatermelést nem a gazdasági fejlődés akadályaként, hanem annak alapvető feltételeként kell kezelni.